Miután várhatóan nem áll meg a törlesztőrészletek emelkedése, a leendő hitelfelvevők jól teszik, ha nem centizik ki a még elviselhető havi teher nagyságát.

A törlesztőrészletek jelentős emelkedésére kell számítaniuk a lakáshiteladósoknak: a devizakölcsönök a hazai valuta árfolyamának gyengülése miatt, a forinthitelek a kamatemelések következtében drágulnak - írja a Népszabadság. Azt még nem tudni, hogy a január 1-jétől érvényes újfajta - tulajdonképpen csak a támogatott lakáshitelekre vonatkozó - bankadó miképpen emeli az adósok terheit. A meggyengült forint hatása mindenesetre már 5000 forinttal növelte az átlagos deviza-lakáshitelek részleteit, egy további komolyabb gyengülés pedig - egyes banki számítások szerint - akár 20 százalékkal is megemelheti a 2005-ben fizetett részleteket.

A forintban felvett kölcsönök esetén a jegybanki alapkamat emelése eredményez majd nagyobb terheket. Az elemzők szerint a tavaly szeptemberi 6 százalékról mostanra 7,75 százalékosra emelkedő alapkamatot egészen 8,5 százalékig növeli majd az MNB.

Az OTP Bank egyelőre nem tervez változtatásokat a lakáshitelek árstruktúrájában - tudta meg a lap. Az Erste Banknál az október 15-e előtt befogadott, de ezt követően folyósított lakáshitelek esetében várható kamatemelés, az október 15-ét követően befogadott kölcsönökre azonban kamatakciót hirdet a pénzintézet. A kamatok emelkedése kellemetlen helyzetbe hozhatja a költségvetést is: a támogatott kölcsönök állami kiegészítése ugyanis így jóval több pénzt vihet el.

A devizahitelek kapcsán Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének elnöke a Világgazdaságnak elmondta: minden ötödik hitelfelvevőnek már felmondták a bankok a szerződését, s minden második közel áll hozzá, hogy ne tudja kifizetni a törlesztőrészleteket. Lénárd azt tanácsolja a leendő hitelfelvevőknek, hogy a havi törlesztőrészlethez képest legalább 20 százalékos ráhagyással tervezzenek, így van esélyük elkerülni a hitel bebukását.

Az eladósodottsági probléma gyökerét a megfelelő pénzügyi kultúra hiányában látják a szakemberek. A VG összállítása szerint a lakosság eladósodottsága, vagyis a felvett kölcsönök aránya a szektor jövedelméhez képest Magyarországon 2006 júliusán 40 százalék volt, az ezredfordulós 10 százalék után. Az átlagos havi törlesztőrészlet eközben hat év alatt több mint a duplájára, 10 százalékra emelkedett. Ez ugyan kisebb, mint az egyes európai országokban mért 10-12 százalék, ám Nyugaton nem öt, hanem ötven év alatt jutott idáig a lakosság - hangsúlyozta nemrégiben Kálmán Tamás, az MNB igazgatója. A szakember szerint a hitelköltségek devizanemtől függetlenül világszerte emelkedőben vannak, így az a kérdés, hogy a háztartások felvállalhatják-e a még mindig kedvezőbb, ám folyamatosan növekvő terhű devizakölcsönöket.

NAPI Online