A hibákat azért fontos a lakás megvásárlása előtt felfedezni, mert utólagos reklamációra csak rejtett hiba esetén van lehetőségünk. Ha a kifogásolt hibát korábban is kiszúrhattuk volna, már miénk a felelősség. Hogy mi számít rejtett hibának? Bármi, ami egyszeri ránézésre nem fedezhető fel, függetlenül attól, tudott-e róla az eladó vagy sem. Amikor ilyesmi kiderül, legjobb peren kívül megegyezni az eladóval, és kifizettetni vele a javítások költségét. Ha ez nem működik, perre kell mennünk kártérítésért vagy a vételár csökkentéséért.

Kötelező megnézni!

Ha több tízmillió forintért megveszünk egy lakást vagy egy házat, nézzük meg alaposan! Ugyanis nem minden rejtett hiba, amire már az ott lakáskor derül fény: a görbe, vagy szemmel láthatóan repedt fal például még akkor sem számít rejtett hibának, ha korábban nem vettük észre.

Régi házak esetében mindenképpen nézzük meg a falak tövét, a lábazatot mert itt látszik, ha rossz a szigetelés, vagy beázik az épület. A legfölső emelet mennyezetén lévő folt is lehet árulkodó. Le kell menni a pincébe is: itt a talajvíz felszívódásának lehet nyoma. A tető hibái a padláson derülhetnek ki, ezért azt is alaposan szemügyre kell venni. A tartószerkezeti hibákra utaló repedéseket is könnyen fölfedezhetjük, hacsak az eladó festéssel el nem tüntette őket.

Gyakran előfordul az is, hogy az egyébként rendszeresen felpúposodó parketta a lakás szemrevételezésekor éppen sima. A varázslat csak akkor derül ki, ha észrevesszük, hogy a szegélyléc alól kikaparták a vakolatot, hogy a parketta terjeszkedni tudjon. Nem ritka, hogy a hibákat eltüntetik: ha használt lakást vagy házat frissen meszelnek, csempéznek, még a leggyakorlottabb szakértő sem veszi észre a turpisságokat. A patyolat fehérség egy ideig elfedheti a penészes falakat, de ha a ház nedvesedik, előbb-utóbb úgyis feltűnnek az ismerős foltok.

Az egyik leggyakoribb rejtett hiba ugyanis éppen ez, vagyis a falak nedvesedése, amelyre akkor kell gyanakodni, ha a bútorok nincsenek rátolva a falra. A sarokban lévő parketta hézagjai is rejthetnek árulkodó nyomokat. Rejtett hiba lehet a fürdőszobai vagy konyhai lefolyó rendszeres dugulása, vagy az esővízcsatorna visszaduzzasztása is.


A szakértő sem csalhatatlan!

Vannak olyan rejtett hibák, amelyeket még a szakértők sem szúrhatnak ki. Jó példa erre egy nem megfelelően bélelt kémény, amelynek szabályossá tétele milliós nagyságrendű is lehet. Olyan is előfordul, hogy egy frissen telepített cirkofűtést kötnek be egy olyan kéménybe, amely még megfelelő béleléssel sem lenne erre alkalmas.

Nem rejtett hiba viszont, ha a régi nyílászárók huzatosak, hiszen erre lehet számítani. Szintén észre lehet venni, ha nem megfelelő a szigetelés, vagy vékonyak a falak. Az egyszeri vevő azonban nem biztos, hogy felfedezi mindezt, azért kell a második bejárás idején már műszaki szakembert magunkkal vinnünk. Egy idősebb háznál bármikor akadhatnak víz- vagy villanyszerelési gondok is; ha ilyen ingatlant veszünk, számtani kell rá, hogy bármi, bármikor elromolhat. Ha ilyesmi történik, nem háríthatjuk a felelősséget az eladóra, hiszen tudhattuk, milyen állapotú ingatlant veszünk meg.

Közös ló

Társasház esetében az épületet is vizsgáljuk meg: van-e repedés a falakon, milyen a kapualj, milyen a lépcsőház, milyen állapotú a lift. Keressük föl a közös képviselőt is: tőle tudhatjuk meg, van-e pénz a társasház kasszájában, terveznek-e bármilyen felújítást a közeljövőben, milyen állapotú a tető. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy az eladó nem tájékoztat bennünket egy közgyűlésen elfogadott lift- vagy tetőfelújításról, és a költözés után máris fizethetünk. Más kérdés, hogy az eladót ilyenkor nyugodtan kérdőre vonhatjuk.

Tiszta lappal

A felesleges bonyodalmakat el lehet kerülni, ha a hibákra eladóként felhívjuk a figyelmet, és ezt írásban is rögzítjük: ha papírosunk van arról, hogy a vevőt tájékoztattuk ezekről, már nem számíthatnak rejtettnek. Ezeket belevehetjük az adásvételi szerződésbe, de külön nyilatkozatot is írhatunk róluk. Az is megoldás lehet, ha a lakás bejárása során jegyzőkönyvet készítünk, és rögzítjük, mire hívtuk föl a vevő figyelmét. Így ő is tudja, milyen ingatlanért fizeti ki a vételárat, és mi is megvédhetjük magunkat egy kétes kimenetelű pertől.

A rejtett hibákkal a vevő is visszaélhet: előfordul olyan, hogy az eladó vételárhátralékért perel, a vevő pedig ellenkeresetet nyújt be kijavítási költségekre. A két összeg ilyenkor kísértetiesen hasonlítani szokott egymásra: a vevő érdekes módon azt az összeget hozza ki, amivel tartozik, azaz nem szeretné a hátralékot kifizetni. Egy ilyen per három-öt évig is elhúzódhat, míg a felek végül meg nem egyeznek.