A mai négyzetméterárak mellett akár milliókat is lehet nyerni - vagy a beruházónak veszteni - egyetlen fogalom, a hasznos alapterület értelmezésével -hívja fel a lakásvásárlók figyelmét a lakás.hu legújabb száma. A figyelmeztetés valóban időszerű, hiszen sokan beköltözéskor jönnek rá, hogy 45 négyzetméteres új lakásuk nem tágasabb régi, 40 négyzetméteres használtuknál. Megéri mérni, számolni és figyelni a jogainkra. A lakás.hu szerint ha a vevők résen vannak, vastagabb pénztárcával kezdhetik meg új lakásukban az életet. Ha amatőrök vagyunk Az értékesítőknek elég ügyeskedniük a négyzetméterekkel, loggiának számítani például az erkélyt, beszámítani a lakásból igen tekintélyes részt kivágó tartópilléreket a hasznos alapterületbe, és máris ott tartunk, hogy egy 58 négyzetméteres lakás 60 négyzetméter. Ez jobb helyen, mondjuk egy belvárosi lakás esetében egymillió forintot is jelenthet. Bár a jobb helyeken korrektül mérik a négyzetmétert, azonban nagyon sok projektnél a vásárló felkészülhet rá, hogy ki kell fizetnie a főfalakat, az elválasztó falakat. Miközben a használt lakás esetében általában a valós alapterületre alkudozunk, az új lakás esetében a falak mellett könyörtelenül kifizetjük (teljesen jogosan) a tárolót és az erkélyt. A vásárlók többnyire nem négyzetméterárban, hanem lakásárban gondolkoznak, de becsalogatásukban sokat segít az alacsony négyzetméterár. Sokan elkönyvelik magukban, hogy fizetni kell a falakért is, sokan viszont tényleg furcsállják, hogy 15 millióért vett 300,000 Ft/ nm áron kínált lakásunkban (az erkély levonása után is) beköltözés után nem éreznek tágasságot. A telekvásárlók figyelme sem lankadhat Magyarországon. Könnyen előfordulhat, hogy 15 éve, a telekre ritkán kijáró tulajdonos figyelmét elkerülve a szomszéd 5 méterrel odébb rakta a kerítést, hogy legyen hely garázsnak, vagy gépkocsifeljárónak. Mivel 10 év után megtörténik az elbirtoklás, azért utólag már nem követelhetjük vissza a területet. Nem mindegy, hogy 1,000 vagy 850 négyzetméteres a telkünk, érdemes tehát lemérni, hogy mit veszünk meg. Ha nem vagyunk amatőrök Ha a vevő nem amatőr, egy kis odafigyeléssel jelentős összeget takaríthat meg. Lakás.hu írása szerint persze az is megesik, hogy intézményesen verik át a vásárlót - mondja dr. Baczkó István szegedi ingatlanszakértő, aki elárulja, a Tisza-parti főváros egyik építkezésénél például az is megesett, hogy a rossz felmérés következtében több tíz négyzetméterrel kisebb lett a telek a tervekhez képest, így természetesen a rajta lévő ház is "összezsugorodott". Az árak azonban maradtak, ahogy az meg van írva a nagykönyvben. A leggyakoribb problémát azonban Baczkó szerint az jelenti, hogy már az elején, tehát a tervrajzkészítési fázisnál rosszul számolják ki a hasznos alapterületet, erre már csak pluszproblémaként jön az, hogy az utólag beépített egységeket, tehát az építkezés során bekövetkezett változásokat nem számítják be. Ezen persze lehetne segíteni, például úgy, hogy a műszaki átadás-átvételnél (nem a vevőnek való átadáskor, hanem amikor a kivitelező adja át a lakásokat a beruházónak) a műszaki ellenőr leméri, mennyi is az annyi, vagyis a hasznos négyzetméter, ám Baczkó szerint - vidéken legalábbis - még műszaki ellenőr sincs, mondván a beruházónak nincs rá pénze. (Független műszaki ellenőr pedig akkor is kéne, ha a beruházó és a kivitelező személye - csapata - egy.) Baczkó szerint az a probléma, hogy a jelenleg érvényben lévő, 93-as lakástörvénybe - az illetékesek saját bevallásuk szerint is - elfelejtették betenni a hasznos alapterület meghatározását, minden probléma tehát innen ered. Ezért itt lenne az ideje meghatározni a fogalmat a most készülőben. Utoljára a 72-es lakástörvény tisztázta a nettó alapterületet, akkor nem is volt probléma ezzel. A lakás alapterülete mindig a nettó négyzetméter, amelyet úgy kell kiszámítani, hogy megmérjük külön-külön a helyiségeket és összeadjuk a területüket, tehát a lakásban lévő válaszfalak nem számítanak bele. A bruttó, illetve nettó négyzetméter közti különbségnek csak családi háznál van jelentősége, azt megállapítandó, milyen a terület beépítettsége. (Egy 400 négyzetméteres telek esetében például egy kívülről mért, 10x10 méteres ház logikusan 25 százalékos beépítettséget eredményez.) A tisztázatlanság jelenleg nemcsak a lakás értékesítésénél, de a tulajdoni hányad kiszámításánál, illetve ebből következően a közös költség fizetésnél is problémát jelent. Ezenkívül fontos az ingatlan forgalmi értékének megállapításakor az illeték megállapítása érdekében, és természetesen még egy eset van, amikor jelentős anyagi eltérést okozhat: az önkormányzati bérlakások esetében, hiszen nem mindegy, hogy a lakbérfizetésnél egy hat négyzetméteres beépített szekrény és egy három négyzetméteres loggia beszámít-e vagy sem. Az ügyvéd válaszol Dr. Horváth Gyula ingatlanügyekre specializálódott ügyvéd szerint a beépített szekrényt - ha a fogalmat az OTÉK szerint határozzuk meg - nem kell beszámítani a hasznos alapterületbe, mivel ez esetben a szekrény alkotórésznek minősül. A helyzet azonban ennél jóval bonyolultabb, mert amikor arról van szó, hány négyzetméter után kell távfűtést fizetnünk, már beszámít a szekrény is, de ezt megint csak egy másik, a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról szóló kormányrendelet (189/1998.) határozza meg- írja a lakás.hu Ez tehát egy jogszabályok közötti ellentmondás, hiszen a területbe nem számít bele, fűteni azonban mégiscsak kell. A lakásban található tartóoszlopok azonban semmilyen körülmények között nem számítanak bele a hasznos alapterületbe, mert az a definíció szerint a helyiség teljes járófelületének területe, álló oszlopon járni pedig elég nehezen lehet. Az ügyvéd szerint a legfontosabb, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor mindig legyünk résen, mert az OTÉK hasznos alapterület fogalma azt nem szabályozza, értékesítéskor hogyan kell számolni ezt. Márpedig ezen áll vagy bukik minden.