A vázában lévő virág, az új bútor segít az osztrák vevők meggyőzésében
2005.07.02. 12:56
Az ausztriai lakásvásárló, avagy bérlakást kereső álma az olyan hirdetés, amelynél a "privát" megjelölés áll: ez nem csekély költségmegtakarítással kecsegtet, hiszen a magáneladó, bérbeadó az ingatlanközvetítő nélküli ügyletet jelenti.
Más kérdés, hogy ilyesmi csak ritkán adódik, és az se biztos, hogy jobban jár az illető, hiszen az osztrák ingatlanközvetítők többsége igen jól szervezett, széleskörű szolgáltatást biztosít. Országosan 6500, a kamaránál bejegyzett, minden jogosítvánnyal rendelkező ingatlanközvetítő működik az országban, közülük 5500 aktív. Bécsben 1500-an vannak. A szabályok szigorúak. Bár a vállalatalapításnál nincs eltérés a többi szakmában megszokott módtól, magát az ingatlanközvetítést komoly szakvizsgához, tanfolyamon megszerezhető képesítéshez kötik. A szakmai bizonyítvány birtokában két évig alkalmazottként kell tapasztalatot gyűjteni, egy már működő cégnél, s csak azután lehet szó az önállóságról. Az ide vezető út persze számtalan.
Susanne Birnleitner, az IHT nevű kisebb, mindössze hét alkalmazottal dolgozó, és főként eladást közvetítő cég társtulajdonosa, aki 25 évvel ezelőtt magának keresett építési telket, így került kapcsolatba egy ingatlanossal. Megkapta a címet, majd nemigen történt semmi, ő maga nézett mindennek utána, tárgyalt, szerződést kötött. Összesen kétszer látta a közvetítőt, egyszer, amikor a címet megkapta, s másodszor, amikor a végén kifizette a kikötött díjat. Mivel már rengeteget tudott a telkekről, segített eladni a sajátja mellett fekvőket. Úgy érezte: ez a világ legkönynyebb foglalkozása - meséli ma nevetve. Pedig csak annyi történt hogy egy ritka, nemtörődöm ingatlanossal hozott össze a sors - teszi hozzá, ami mai szemmel példának semmiképpen nem tekinthető. Készséggel sorolja az alaptulajdonságokat, amelyek ehhez a foglalkozáshoz szükségesek. Szeretni kell az embereket, no meg a lakásokat, kell sok-sok empátia, hiszen mind az eladó, mind a vevő vágyaiba bele kell tudni helyezkedni. Nem árt a türelem se, sok mindent kell sokszor megismételni, néha abban a tudatban visszajárni tucatszor egy-egy lakásba, hogy az ügyletből nem lesz semmi. Ő - mondja - már szert tett némi emberismeretre, ritkán csalódik. Erre szüksége is van, hiszen az őt megbízó eladó is sokszor tőle kér tanácsot, kit válasszon a jelentkezők közül.
Bécsben meglehetősen nagy a kereslet, a lakásingatlan még csak most jön divatba, különösen, mert nagyon megugrottak a bérleti díjak, egy új törvény már nem teszi lehetővé az olcsó bér öröklését generációkon át, másrészt a bankok potom kamattal kínálják a hiteleket. Frau Birnleitner azt is tudja, hogy az ingatlan értékét elsőrendűen a cím határozza meg, annál semmi nem fontosabb. A falak odébb helyezhetők, a lakás komfortfokozata feljavítható, de a peremkerületből a belvároshoz közeli környékre egy lakás sem helyezhető át. Ennek megfelelőek az első kerület a legdrágább, néha aránytalanul. Pár utcával odébb, a Ring túloldalán egy ugyanolyan színvonalú lakás fele anynyiba kerül - no ezek kelnek el a leggyorsabban.
A lakásvásárlási szándék akkor válik komollyá, amikor a vevő úgynevezett vásárlási ajánlatot tesz. Itt már sokat segíthet a közvetítő. Ha például "megsúgja" azt a határt, ami alatt nem tárgyal a tulajdonos - ezzel elárulta, hogy mennyit hajlandó engedni. Az írásbeli nyilatkozat a vevő részéről már kötelezettség, innen visszalépni csak némi anyagi áldozat árán lehet. Az eladót csak a pozitív írásbeli válasza - illetve az ajánlat aláírása - kötelezi. Az igazán jó közvetítőnek van olyan ügyvédje, aki segít a jogi formaságok elrendezésében és ráadásul semleges, mindkét felet egyformán képviseli. A földhivatali igazolások kikérése itt nem okoz gondot, néhány euróért mindenki megkaphatja őket, nincs sorállás, s mivel a bejegyzések átfutása igen gyors, a tulajdoni lap mindig aktuális. Ez a közvetítőnek annyiban okozhat gondot, hogy például az élelmes lakáskeresők a hirdetés alapján felhívják az ügynökséget, s ha telefonon kiszimatolták a címet, annak alapján a földhivataltól megtudják, ki a tulajdonos. Megkörnyékezik, és megspórolják a közvetítési díjat. A hirdetésekben ezért nem szerepel cím, és azt telefonon se adják ki, még házszámot se, hiszen ez alapján a lakók vagy a házmester segít tovább - meséli Frau Birnletner, akinek lidérces álma a nem fizető ügyfél. A tarifa egyébként szabályozott, a vételár maximum 3 százaléka, plusz áfa: eladó és vevő ugyanezt az összeget fizeti. Elvben van mód arra, hogy a lakását értékesíteni kívánó több ügynökséggel is szerződjön, ez azonban a közvetítő számára nem ideális. Ilyen ügyletbe kevesebb energiát fektet - mondja Frau Birnleitner. Például nemigen hirdet. A lakást kereső sem szereti, ha ugyanazt az ingatlant mutatja több közvetítő.
Az IHT havonta kb. 15 megbízást kap, igény szerint segít a már rábízott lakások felújításában, megbízható szakembergárdája van a cégnek arra az esetre is, ha az új tulajdonos még átalakításokat szeretne. Biztosítót is tudnak javasolni, s készséggel beengedik a szállítót, amíg rendelkeznek a kulccsal. A legjobb tökéletesen felszerelt lakást közvetíteni, és ez nem is ritkaság itt: előfordul, hogy nem csak vadonatúj konyhabútor "jár" a lakáshoz, gépekkel, de virág is marad a vázában. Nem is csak számításból - bár tény, ilyen lakás Ausztriában előbb elkel -, hanem mert a tulajdonos szerette, amit elad, és neki is jobb érzés a lakástól így válni meg.
Szászi Júlia,
|