Öröklési, ajándékozási illeték

Ingatlan öröklése esetén az illetéket az ingatlan tiszta értéke után kell megfizetni. Az illetéket kiszabás alapján az örökös fizeti meg pénzben az alábbi táblázat szerinti mértékben.

Mentes az öröklési illeték alól

• a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az öröklése/ajándékozása, ha az örökös/megajándékozott az ingatlanon 4 éven belül lakóházat épít. Lakóházépítési szándékáról az örökös/megajándékozott legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhivatalnál. Ha a lakóház felépítését - legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül - használatbavételi engedéllyel igazolják, az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli.
• az örökös tulajdonszerzése, ha a termőföldre, illetőleg annak tulajdoni hányadára az örököstársak által - akár az örökhagyó életében, akár a hagyaték megnyílta után - tett nyilatkozat alapján ingyenesen szerez tulajdonjogot.

Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése/ajándékozása esetén az egyébként járó illeték felét kell megfizetni, ha pedig az örökös a családi mezőgazdasági vállalkozásokról szóló törvény alkalmazásában családi mezőgazdasági vállalkozó, akkor egynegyedét kell megfizetni. Ez utóbbi kedvezményre való jogosultságról a vagyonszerzőnek a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.

A kiskorú örökös az öröklési és az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmipótlék-mentesen fizetheti meg. E fizetési határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor 10%, de legfeljebb 70% kedvezménnyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik azt.

Az ajándékozási illetéket kiszabás alapján a megajándékozott fizeti meg pénzben az alábbi táblázat szerinti mértékben.

Figyelem, ha adott ingatlan ajándékozása ugyanannak a megajándékozottnak a javára 5 éven belül több szerződéssel történik, az illetéket az újabb tulajdoni hányaddal együtt a tulajdonában álló ingatlanrész tiszta értékének figyelembevételével kell megállapítani, feltéve, hogy az ingatlan tiszta értéke a 18 millió forintot meghaladja. A tiszta érték kiindulópontjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál a korábbi tulajdoni hányad megszerzése óta elvégzett beruházások értéknövelő hatását figyelmen kívül kell hagyni. A fentiek szerint megállapított illeték összegéből le kell vonni azt az összeget, amelyet az ingatlan korábban megszerzett tulajdoni hányada (hányadai) után akkor kellene megfizetni, ha annak (azoknak) megszerzésére az újabb tulajdoni hányad megszerzésének időpontjában került volna sor.

Mentes az ajándékozási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. A megajándékozott lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhivatalnál;

Termőföld tulajdonjogának ajándékozása esetén az egyébként járó ajándékozási illeték felét kell megfizetni.

Visszterhes vagyonátruházási illeték

Ingatlannak visszteher melletti, továbbá tartási, életjáradéki, öröklési szerződéssel, elbirtoklás útján való megszerzése esetén visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Az illetéket a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke, tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzés esetén pedig a megszerzett vagyon forgalmi értéke után kell kiszabás alapján pénzzel megfizetni.

Az illeték mértéke: 

Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6% illetéket kell fizetni. Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz lakásépítési kedvezményben részesül, ennek összegét - bizonyos kivételekkel - a forgalmi értékből le kell vonni. Lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt ingatlanok - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete.

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:

• a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. A vagyonszerző lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhivatalnál. Ha a vagyonszerző a lakóház felépítését - legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül - használatbavételi engedéllyel igazolja, az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli.
• a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület (pl. kollégium, laktanya) átalakításával létesített - 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása (szemben a 2004 december 31-ig hatályos szabályok szerinti 30 millió forinttal).
• a közös gazdálkodás céljára, a tag által szolgáltatott ingatlanapport megszerzése.
• a kisajátított vagy bányakárt szenvedett ingatlanért kapott csereingatlan szerzése, vagy a kártalanítási összegből rá eső rész erejéig a kártalanítottnak az ingatlanvásárlása, ideértve az ilyen ingatlanra vonatkozó más személyt megillető jog megszűnéséért kapott kártalanítási összegből azonos jog megszerzését is. Ha a csereingatlan a kisajátítottnál értékesebb, vagy ha a megszerzett ingatlan forgalmi értéke a kártalanítási összeget, illetőleg ennek a vevőre eső arányos részét meghaladja, az illetékmentesség a többletre nem terjed ki.
• a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárából történő ingatlanvásárlás, ideértve az ilyen ingatlanra vonatkozó más személyt megillető jog megszűnéséért a vételárból történő azonos jog vásárlását is. A vevő a kisajátítási eljárás lefolytatására jogosult szerv nyilatkozatával köteles igazolni, hogy helye lett volna kisajátításnak arra a célra, amelynek megvalósítása érdekében az ingatlant tőle megvásárolták.

2005. január elsejétől alkalmazandó szabály értelmében amennyiben vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot, és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor az általános szabályok szerint megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a megszerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a vagyonszerzőt. Ez azt jelenti, hogy a 15 millió forintnál drágább, de legfeljebb 30 millió forintos forgalmi értékű új építésű lakás megvásárlása esetén az első 15 millió forintra eső illetéket, azaz 740 000 Ft-ot nem kell megfizetni.  

2005. január elseje után pl. egy 28 millió forint forgalmi értékű lakás után az illetékkötelezettség az alábbiak szerint alakul:

Figyelem! A fenti kedvezmény és az ún. cserét pótló vétel (másik lakás eladása) kedvezménye közül csak az egyik alkalmazható.

Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzése esetén, az egyébként járó illeték egynegyedét kell megfizetni.

Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő, de legfeljebb 40 000 forint kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja meg a 8 millió forintot. Ilyen forgalmi értékű lakás részarány-tulajdonának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg. Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. A kedvezményre való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el. Nem minősül első lakástulajdont szerzőnek az, aki a kedvezményt az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően igénybe vette. A feltételek fennállásáról a szerző félnek a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor írásban kell nyilatkoznia.

Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát, a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. Ha a magánszemély vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben, a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Amennyiben a magánszemély vevő a további lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő további lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul. Ha az értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke. A vevő a másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon köteles igazolni. Ezzel egyidejűleg kell nyilatkoznia arról is, hogy a vásárláskor a fentiek szerinti feltételeknek megfelelt.

Gépjármű megszerzésének illetéke

Gépkocsi, pótkocsi tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden cm3-e után 15 forint, 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi és 500 cm3-t meghaladó hajtómotor lökettérfogatú motorkerékpár esetén minden megkezdett cm3-e után 20 Ft. Kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 600 forint. Wankel hajtómotorral üzemelő gépjármű esetén az illeték mértéke a kamratérfogat minden megkezdett cm3-e után 30 Ft. Tulajdoni hányad megszerzésekor csak az adott hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni.

A pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha annak megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 2500 kg-ot, 7500 forint, minden más esetben 18 000 forint illetéket kell fizetni. Pótkocsi tulajdoni hányadának megszerzésekor - ideértve a haszonélvezeti jog szerzését is - a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni.

Gépjármű, pótkocsi öröklése és ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi az adsávételhez kapcsolódó illeték kétszerese.

A gépjármű, pótkocsi forgalmazására, illetve gépjárműlízingre főtevékenységként jogosult vállalkozó visszterhes tulajdonszerzése mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.

[origo]