Növekedéskutató:

Sasvári Szilárd a Növekedéskutató Intézet részéről a Lakásépítésért Egyesület által szervezet konferencián ismertette a szervezet bérlakásokról szóló koncepcióját.

A tíz pontba sorolt javaslat szerint mielőbb építésügyi-lakásügyi minisztériumot kell létrehozni, évente 40 ezer lakást kell építeni, létre kell hozni közhasznú lakásépítő szervezeteket, és a bérlakás-építésre nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Sasvári Szilárd, a Növekedéskutató Intézet kutatásvezető igazgatója, az előző kormány lakáspolitikusa az intézet által kidolgozott bérlakás koncepcióról szólva elmondta: a tervezet elsősorban az egységes kutatási szempontokra, a stratégiai célok világos meghatározására, valamint a stratégiai eszközök hatékonyabb felhasználására helyezte a hangsúlyt. „A jelenlegi magyar bérlakás rendszer a tőkeszegény felzárkózás útját járja, ami egészségtelen a lakáspiac egésze szempontjából” - hangsúlyozta Sasvári. „Az otthonteremtésben a legfontosabb kritériumnak a kiszámíthatósának és stabilitásnak kell lennie”. Véleménye szerint az általuk kidolgozott Európai Otthonteremtési Program (EUROP) olyan hosszú távú stratégiai célokat fogalmaz meg, amely segítségével jelentős tőkét lehetne áramoltatni a magyar bérlakás piacba.

Sasvári a jövőben további jelentős állami szerepvállalásra van szükség, hogy az évi, 40-50 ezer új bérlakás építése megvalósuljon. A szakértő szerint ennek érdekében létre kell hozni egy Építési Minisztériumot, illetve az ágazatban szereplő cégek szakmai irányításával egy Otthonteremtési Költségvetési Keretet a költségvetésen belül. Ez utóbbi javasolt összege a GDP 1,5 százaléka lenne, ami meghaladja a lakáspolitikai célokra fordított összegek 1-1,2 százalékos arányát, és megfelel az EU-ban szokásosnak. A szakértő szerint az osztrák lakásszövetkezeti rendszer honosítása jelentené a legjobb megoldást a magyar bérlakás piac átalakítására. „A tapasztalatok szerint az osztrák példát a magyar viszonyokra is át lehet ültetni, hiszen az ötven éve sikeresen működik”. Ehhez azonban törvénymódosítás kell, amelyet várhatóan komoly szakmai viták fognak megelőzni. A lakáspolitikai rendszer továbbfejlesztése érdekében ugyanakkor szükség van egy komplex támogatási rendszer kialakítására, illetve az Első Saját Otthon Program létrehozására, amelyet ki kell egészíteni egy vissza nem térítendő támogatással, melynek összege 2 millió forint lenne - tette hozzá Sasvári.

Borsi László, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) elnöke a koncepcióra reagálva közölte: az OLÉH annak a híve, hogy egy hosszú távú lakáspolitikai koncepciót dolgozzanak ki, amelyhez jó kiindulópont lehet a Növekedéskutató tervezete. Ugyanakkor még összegezni kell a tapasztalatokat, illetve finomítani kell az OLÉH saját elképzeléseit, amelyet napokon, heteken belül nyilvánosságra hoznak. A bérlakások iránti igény ma Magyarországon igen magas, hiszen az emberek nem tudják felvenni a hitelt, vagy felújtani az adott lakást. A már említett bérlakás koncepció készítése során ügyelni fognak arra, hogy a bérlakások számának növelése érdekében nem csak az építésre koncentráljanak, hanem a felújításra és visszavásárlásra is. „Remélhetőleg ezt a javaslatunkat elfogadja a kormány” - mondta el Borsi János.

Az elnök kiemelte: mivel a Medgyessy kormány nem, vagy alig foglalkozott a lakáskoncepcióval, ezt a hátrányt ideje lenne ledolgozni. „Soha ennyi lakás nem épült, mint tavaly, de a piac rosszul áll. Utoljára 1990-ben épült ennyi lakás mint tavaly” - mondta Borsi. „Ugyanakkor a kereslet visszaesésével az jelenleg építkezések stagnálnak”. A Fészekrakóval még nincs vége, ez nem helyettesítheti a teljes lakáspolitikai koncepciót, ez annak az első lépése. A Fészekrakóról szólva az elnök elmondta: sikeresnek tartja a Fészekrakót, amit a számok is igazolnak. Egy május 20-i adat szerint eddig 5900 beadott kérelem, összesen 17,6 milliárd forintjáról döntöttek az ügyintézők. Ezek közül az elbíráltak értéke 14 milliárd forint, számuk pedig megahaldja az ötezret.

A lakáspolitikában a másik nagy lépés a panelfelújítás lesz. Változás, hogy a korábbi esztendőkben mindössze 1 milliárd körüli összeg jutott erre, míg az idén összesen 8 milliárd forint támogatás fog járni. Ehhez jön még az önkormányzati és a saját erőként megkövetelt 30 százalék. A cél, hogy komplex felújítások valósuljanak meg, ne csak szimpla nyílászárócserék - mondta Borsi hozzátéve: lakóknak érezniük kell(például a későbbi fenntartási költségekben), hogy volt értelme vállalniuk a 30 százalékos önrészt.

Csernátony Csaba Zoltán