2005.I.negyedévében 7300 új lakást vettek használatba és 10 600 új lakás építésére adtak engedélyt. A használatba vett lakások száma 6%-kal több,az új lakásépítési engedélyeké 6%-kal kevesebb, mint az előző év első három hónapjában volt.

Az országos átlagszámok mögött a főváros növekvő építkezése és a városok, községek csökkenő lakásépítése áll. Budapesten közel megháromszorozódott a használatba vett lakások száma, és másfélszer annyi új engedélyt adtak ki, mint az előző évben, mialatt az ország többi részén 23-24%-os a visszaesés a lakásépítés mindkét mutatójánál. Az év első három hónapjában az új lakások 39%-át a fővárosban,19%-át Pest megyében vették használatba, míg az elmúlt év első negyedében 32% volt Közép-Magyarország részesedése.

A budapesti új lakások 90%-át értékesítésre építették, 53 m2-es átlagos alapterülettel. Ez határozza meg az országos adatok alakulását; a lakások közel felét gazdasági vállalkozások építtették eladás céljából, többlakásos épületekben és lakóparkokban együttesen több lakás épült, mint családi házakban. Vélhetően a megváltozott hitelfeltételeknek is köszönhetően egyszobás lakásokból az előző évinek több mint másfélszerese épült, míg a 4-5 szobásak száma 15%-kal visszaesett, s így az épített lakások átlagos alapterülete 10 m 2 -rel csökkent, most 86 m2.

A természetes személyek lakásépítése 18%-kal kevesebb, mint 2004.I. negyedévében volt, az önkormányzatok lakásépítése jelentéktelen, alig több mint félszáz lakás.

A kivitelező építőipar jelentősége nőtt, s nemcsak a nagyvárosokban jellemző a túlsúlya, de a községekben - kismértékben – megelőzte a házilagos kivitelezést. Építőipari főtevékenységet folytató kivitelező szervezetek építették az összes új lakás 71%-át.

Közép-Magyarország mellett Észak-Magyarország adatai mutatnak növekedést az előző időszakhoz más régiókban visszaesett a lakásépítés. Leginkább a Dél-Dunántúlon, ahol az előző időszak adatának felét sem éri el a most használatba vett lakások száma, s legkevésbé a Közép-Dunántúlon, ahol 20%-os csökkenés következett be.

A kiadott új lakásépítési engedélyeknél is a dél-dunántúli régióban mutatkozik a legnagyobb (42%-os)csökkenés, de visszaesett az építési kedv mindkét alföldi régióban és Nyugat-Dunántúlon is (27-36%-kal). Az építési kedv fővárosi növekedése mellett minden más településtípus átlagát a csökkenés jellemzi: leginkább a megyei jogú városokban lett kisebb (29%-kal) a lakásépítési hajlandóság.

Az új engedélyek a családi házak további visszaszorulását jelzik.Az előző év hasonló időszakához viszonyítva ebben a negyedévben 22%-kal kevesebb felépítendő lakásra adtak engedélyt egylakásos új lakóházban, s 12%-kal többet 3 és annál több lakásos épületekben, aminek eredményeként az új lakóépületek lakásainak közel kétharmada – Budapesten 95%-a – 3 és többlakásos épületben fog felépülni.

122 üdülő egység épült, 8%-kal több mint az előző év hasonló időszakában. Az üdülők egyharmadát Pest megyében építették. Az építési szándék ugyanakkor ezen a területen is visszaesett; 150 üdülőegység építésére adtak engedélyt, ami a tavalyi engedélyek felénél is kevesebb.

A lakásmegszűnés 20%-kal kevesebb, mint 2004 első három hónapjában volt. 560 lakás szűnt meg, a legtöbb (42%-a) új lakás építése, 37%-a avulás miatt.

938 ezer m2 lakóépület és 615 ezer m2 nem lakóépület beépítésére adtak ki új építési engedélyt, mely mindkét épülettípusnál 12%-os csökkenést jelent az előző évhez viszonyítva.

A nem lakóépületek 40%-a ipari, 20%-a mezőgazdasági célt szolgáló beruházásként fog megvalósulni.

Bővebb információ: Szabó Márta, e-mail: marta.szabo@office.ksh.hu  tel.:345-6509
használat feltételeit biztosítja.

/ Szerk. :A teljes anyag letölthető a www.ksh.hu címről!/