Egy évvel az EU-csatlakozás után az ingatlanszakma általános
megerősödését, az ingatlanforgalmazók piaci részesedésének növekedését
várják az érintettek. Ehhez mindenképpen szükség van mind az eladói,
mind a vevői oldal gondolkodásmódbeli változására, s a piac
letisztulására.

A 2000-ben bevezetett lakástámogatási rendszer, a jövedelmek folyamatos
emelkedése, az újlakás-kínálat gyors ütemű bővülése, valamint a fiatalok
korábbi önállósodása által ma hazánkban folyamatosan növekszik a
lakásmobilitási ráta. A magyar átlag 4 költözés/élet azonban így is
jócskán elmarad a Nyugat-Európában jellemző 8-9-től. Azonban míg Európa
nyugati részén a közvetítők több mint 70%-kal részesednek a forgalomból
(az USA-ban pedig több mint 90%-kal!), addig hazánkban csak a piac
20%-ra becsült szeletét fedik le.

Tőlünk nyugatra nem jellemző az emberek negatív megítélése és
ellenérzése az ingatlanügynökségekkel szemben. A szakma elismertségét az
is mutatja, hogy a közvetítők Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban
a magyar átlagnál magasabb, jellemzően 5 és 10% közötti jutalékért
dolgoznak. Az ügyfeleknek - tőlünk eltérően, ahol csak az eladó fizet
jutalékot, nyugaton gyakran a vevőknek is - megéri ennyi pénzt kiadni
azért, hogy gyorsabban, hatékonyabban, hozzáértő segítséggel és számukra
kényelmesen intézzék ingatlanügyeiket.

A közvetítői struktúra változása is egyértelmű. A hazánkénál fejlettebb
piaci környezetben a kis irodák fokozatos háttérbe szorulása után mára
már a franchise rendszerbe betagozódott irodák bonyolítják a forgalom
nagy részét. Itthon még mindig a rengeteg, kis hatásfokkal működő,
területileg specializált iroda a tipikus, azonban a profizmust képviselő
franchise-rendszerek előretörése két éve igen látványosan zajlik.

Az Otthon Centrum a fővárosi aktív korú népességre reprezentatív, 800
fős mintán közvélemény-kutatást végeztetett a GfK Hungária Piackutató
Intézettel az ingatlanvásárlás körülményeiről, valamint az
ingatlanügynökségek ismertségéről és megítélésükről.  

Az elmúlt két évben a válaszadók 11%-a adott el és 8%-a vásárolt
lakóingatlant. Ugyanakkor egy éven belül ingatan eladását, illetve
vásárlását a megkérdezettek 15-15%-a tervezi (ebből 10% egyidejűleg
eladna és venne). Mindkét csoportban jellemzően 30-39 éveseket, egyetemi
végzettségűeket, vezetőket, vállalkozókat, megtakarítani tudókat és
jómódúakat találunk. A következő egy évben többen (27%) szándékoznak
újépítésű ingatlant vásárolni, mint ahányan az elmúlt két évben tették
(14%).

Bár még mindig a nyomtatott sajtó jelenti az ingatlan-tranzakciók
lebonyolítása előtti elsődleges információ-forrást, a válaszadók 59%-a
fordulna ingatlanközvetítőhöz, ha eladná lakását, és ugyanennyien vételi
szándék esetén. Az ügynökségek alkalmazásának legfőbb oka az
ingatlanközvetítők szakértelme, illetve az a kényelmi szempont, hogy
mindent elintéznek az ügyfelek helyett. Egy tavaly, ugyanezen témában
elvégzett felméréshez képest idén a megbízhatóság és biztonság sokkal
hangsúlyosabb szerephez jutott. Az ügynökséget nem igénybe vevők harmada
azért nem fordulna ingatlanközvetítő cégekhez, mert úgy gondolja, nincs
szüksége segítségre, s közel ugyanennyien a magas árakra hivatkoztak.

Az ingatlanforgalmazó cégek ismertsége továbbra is igen alacsony. A
spontán módon egy céget sem említők aránya 85%.

A felmérés értékelésének egyes megállapításaiból is kitűnik, hogy a
hazai piac nyugati mintára alakulása már elkezdődött. Ennek legfontosabb
alapja a tranzakciók számának fokozatos növekedése. Az
ingatlanközvetítői piac összességében bővül, ám a szereplők számában
gyors csökkenés várható.

Otthon Centrum