Míg Nyugat-Európában természetesnek számít, hogy ingatlanügynökséghez
fordul a lakását értékesíteni vágyó vagy épp új otthont kereső ügyfél,
addig Magyarországon ez még aligha nevezhető megszokottnak. A fejlettebb
országokban ugyanis az ügyfelek úgy ítélik meg, megéri nekik kicsit
többet fizetni azért, hogy gyorsabban, hatékonyabban, hozzáértő
segítséggel és kényelmesen intézzék ingatlanügyeiket.


Mind az eladók, mind a vevők gondolkodásmódjának megváltozására és a
piac letisztulására van szükség ahhoz, hogy nagyobb szerepet kapjanak az
ingatlanforgalmazók az adásvételek megkötésében - állítják
ingatlanszakértők. Hozzátéve: a tendencia már megkezdődött, s a nyugati
minták hatására egyre inkább terjed a profizmus a hazai adásvételekben.
Ez egyébként többek szerint a lakásmaffia visszaszorításának egyik
kulcseszköze is.

Míg a fejlettebb országokban a közvetítők több mint 70 százalékkal
részesednek a forgalomból, addig hazánkban ezek csak a piac 20
százalékában kapnak szerepet. Azaz csupán nagyjából minden ötödik
lakásvásárlásban vállalnak szerepet az ingatlanszakma szakértői. Még
szembetűnőbb az eltérés, ha azt vesszük figyelembe, hogy az Egyesült
Államokban az ügyletek 90 százaléka a forgalmazók bevonásával köttetik.
Bizakodásra ad okot, hogy Portugáliában az elmúlt öt évben
megháromszorozódott a közvetítők szerepe, s 20 helyett 60 százalékban
vesznek részt az ügyletekben - tudtuk meg Valkó Dávidtól, az Otthon
Centrum vezető tanácsadójától.

Mindez egyértelműen visszavezethető arra, hogy hazánktól nyugatra nincs
az embereknek ellenérzése az ingatlanügynökségekkel szemben. Ott ugyanis
az ügyfelek úgy ítélik meg, megéri nekik kicsit többet fizetni azért,
hogy gyorsabban, hatékonyabban, hozzáértő segítséggel és kényelmesen
intézzék ingatlanügyeiket. Az ügynökségek ugyanis jóval több helyen
teszik közzé az eladandó vagy megvásárolandó lakás vagy ház
paramétereit, s ez hozzájárul ahhoz, hogy hamarabb létrejöjjön a
szerződés. Erre pedig nemcsak az eladó, hanem a vevő is hajlandó
áldozni.

Az Otthon Centrum és a Gfk Piackutató Intézet közvéleménykutatást
készített a hazai ingatlanvásárlási szokásokról, amelyből kiderül: a
következő egy évben kétszerannyian (27 százaléknyian) szándékoznak
újépítésű ingatlant vásárolni, mint ahányan az elmúlt két évben tették.
Az elmúlt 24 hónapban egyébként a válaszadók 11 százaléka adott el és 8
százaléka vásárolt lakóingatlant, a következő egy éven belül pedig 15
százalék tervezi az értékesítést és ugyanennyien a vásárlást.

Míg egy esztendővel korábban mindenek előtt a szakértelem és a kényelem
szólt az ingatlanközvevítők mellett a megkérdezettek szerint, addig idén
már a legtöbben a megbízhatóságot és biztonságot említették fő
szempontként. Az ügynökség kizárásával eladók vagy vevők harmada úgy
gondolja, nincs szüksége segítségre, s csaknem ugyanennyien a magas árak
miatt vetik el a szakértők megbízását. A cégek közötti választásnál a
legfontosabb szempont a cég múltja és referenciái, aztán a szolgáltatás
ára, a majd a cég ismertsége és az iroda közelsége szerint döntenek az
emberek.

Tavaly az emberek 42 százaléka hitelből teremtette elő az ingatlan árát,
s jellemzően a 30-39 évesek, a felsőfokú végzettségűek és közepes
jövedelemmel rendelkezők vettek fel kölcsönt. Közülük tíz emberből négy
a számlavezető bankjához fordult információért, 22 százalékuk az
internetről tájékozódott, míg 16 százalékuk az ismerőseire hallgatott.

Holubár Zita
Forrás: Népszava
Elérhető:
http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=729557