|
Kelet-Közép-Európában Magyarországon található a legkevesebb bérlakás – állapította meg az S-BauSparkasse felmérése. A kimutatás szerint hazánkban minden 100 lakásból 91 magántulajdonban van, míg például Ausztriában a lakások 46 százaléka bérlakás.
A magyarhoz nagyon közeli, 90 százalékos a magántulajdonú lakások száma Szlovéniában, míg Horvátországban 100 lakásból 85 van magántulajdonban. Csehországban ugyanakkor többségben vannak a bérlakások, 51 százalékos a részarányuk. Hogy ez a múlt öröksége, azt jól mutatja az a tény, hogy a csehországi bérlakások 80 százalékát a nonprofit szektor, az önkormányzatok adják ki, míg Ausztriában a bérlakások 61,5 százaléka valódi kereskedelmi forgalomban, piaci alapon kerül kiadásra. Ami Magyarországot illeti: a bérlakások 56 százaléka van önkormányzati tulajdonban, 10 százalékuk felett egyéb szervezetek rendelkeznek, míg a klasszikus, piaci alapú bérlakások aránya 34 százalék.
A felmérés szerint ezer lakosra Magyarországon 406 lakás jut, e tekintetben a régióban csak Szlovéniában és Szlovákiában rosszabb az arány: északi szomszédunknál például csak 350 lakás jut egy ezerfős populációra. Ennek következtében ott a legnagyobb az egy lakásra jutó lakosok száma: egy szlovák átlagotthonban 3,21 ember él a statisztika szerint. Magyarországon ez az arányszám 2,5, amivel nem igazán vagyunk lemaradva az osztrák, a horvát és a cseh lakáskihasználtság 2,4-es mérőszámától.
Ha a lakások alapterületét nézzük, árnyaltabb a fenti kép. A legzsúfoltabbnak tűnő Szlovákiában például az átlagos lakásméret 82,5 nm, ám ez még mindig kisebb, mint amekkora alapterületű lakást egy osztrák család 1981-ben használt. Ma már Ausztriában egy átlagos lakás átlagterülete 91,3 nm, amivel toronymagasan vezetnek a régióban. Magyarországon az átlaglakás az Erste-csoporthoz tartozó S-BauSparkasse felmérése szerint 71,4 nm, aminek következtében egy átlagpolgárra 28,6 nm élőhely jut. Ennél jobb adatokkal csak – természetesen – Ausztria (38 nm), valamint Horvátország (29,3 négyzetméter) büszkélkedhet. Hiába jut 100 lakosra 427 lakás Csehországban, a viszonylag kis területű – 53,7 négyzetméteres átlagnagyságú – otthonoknak betudhatóan egy cseh polgár 22,4 négyzetméternyi életteret tudhat csak magáénak.
Az S-BauSparkasse felmérése szerint Magyarországon lehet messze a legolcsóbban felépíteni egy lakást: egy négyzetméter építési költsége a felmérés szerint 435 euróból – mintegy 108 ezer forintból – volt megoldható 2003-ban, ami köszönő viszonyban sincs az 1435 eurós osztrák árral. Sokat elmond ugyanakkor a kereseti lehetőségekről az, hogy a felmérés idején az átlagbérből élő osztrák polgár kevesebb idő alatt – 4,4 évi átlagkeresetéből – tudott megvenni egy 70 négyzetméteres lakást, mint az ezért sokkal – 76 százalékkal – kevesebbet fizető magyar átlagpolgár, aki 4,7 évi keresetének összelapátolásából tudta volna megoldani lakásproblémáját a felmérés szerint. Már-már osztrák szinten állnak a kimutatás szerint a szlovénok, náluk 4,5 évi kereset elég egy 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához, míg Szlovákiában 8 évi átlagkereset kell ugyanehhez.
Az S-Bausparkasse felmérése szerint 2002-ben a térségben Magyarországon épült a legtöbb lakás, 31 500 – ugyanakkor még ezzel a kiemelkedő volumennel is 14,1 év kell az országnak ahhoz, hogy elérje az Európai Unió 15 régebbi tagjának átlagát, ahol ezer lakosra 450 lakóhely jut.
Forrás: NAPI Gazdaság |
