Míg korábban mentesült az illetékfizetési kötelezettség alól az, aki 30
millió forintnál olcsóbb újépítésű lakást vásárolt, ma már csak a 15
milliónál kisebb értékű ingatlanok vevői örülhetnek. Esetükben is
feltétel maradt, hogy első értékesítésről legyen szó, s az ingatlan
építésére jogosult vállalkozó adja el az otthont. Aki 15 és 30 millió
forint közötti árú lakásba költözne, annak a 15 millió feletti
vételárrész után kell fizetnie a két, illetve hatszázalékos terhet.
Harmincmillió forint felett viszont a teljes összeg után kalkulálják a
csekkre kerülő összeget.
Idéntől az eddigi 30 millió helyett 15 millió forintra csökkent az
illetékmentesen vásárolható új lakások ára. Így tehát egyetlen forintot
sem kell befizetnie az illetékhivatal számlájára annak, aki 15 millió
forintnál kevesebbért vesz lakást újonnan épült házban. (Hasonlóképpen
illetékmentes a 15 millió forintnál olcsóbban épített családi ház is,
ahol ebből az összegből ez megoldható.) Továbbra is az mentesülhet a
teher alól, aki első értékesítés során vásárol új építésű ingatlant, s
kikötés még, hogy olyan vállalkozás értékesítse azt, amelynek
tevékenységi körében szerepel az építés és az értékesítés.
Nem teljesen vész el azonban a korábbi kedvezmény, hiszen a 30 millió
forintnál kisebb értékű ingatlanok esetén csupán a 15 millió forint
feletti vételár-részre kalkulálják az illetéket - részletezte Horváth
Gyula ügyvéd, a Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa. A teljes
összegre vonatkozóan számítják viszont az utalandó összeget azoknak,
akik 30 millió forintnál többet tesznek le az asztalra jövőbeli
otthonukért. Továbbra is arra kell tehát számítania a költözést
tervezőknek, hogy az illetékköteles vételár 4 millió forint alatti
hányadára 2 százalékot, az afölötti összegre 6 százalékot kell fizetni
az illetékhivatalnak. Hasonlóképpen kell számolnia annak, aki használt
lakás vásárlását tervezi, ám ez esetben mindenképpen a teljes összegből
indul ki az illetékhivatal.
Ha viszont a 15 millió forintos illetékmentességet igénybe veszi az
ügyfél, akkor az afölötti összegre egységesen 6 százalékot kalkulálnak.
Így egy 50 négyzetméter körüli újonnan átadott lakás esetén tipikusnak
mondható 17 millió forintos vételár esetén 2 millió forint után kell
leróni az illetéket, s az ez esetben 120 ezer forint a teher. Míg
mondjuk egy 25 milliós otthonnál a kedvezmény igénybe vételét követően
10 millió forintra kell kalkulálni a terhet, s az 600 ezer forint.
Számíthat csekkre az illetékhivataltól az is, aki haszonélvezeti jogot
szerez. Amennyiben tehát a tulajdonos valamelyik rokonának vagy
ismerősének haszonélvezeti jogot kíván biztosítani, akkor utóbbi is
köteles fizetni - függetlenül attól, hogy a vásárlással egyidejűleg vagy
utólag döntenek így. Persze ez esetben kisebb összeg kerül a fizetési
felszólításra. Abban az esetben pedig, ha ugyanannak az ingatlannak több
haszonélvetője lesz, akkor többfelé oszlik a teher is. Hogy mennyit kell
fizetni, az attól függ, hogy milyen összegben állapítják meg a
haszonélvezeti jog értékét. Alapszabály, hogy az ingatlan forgalmi
értékének egyhuszad része minősül a haszonélvezet egy évi értékének.
Eltérően kezelik azonban a határozott időre és a határozatlan időre
szóló jogot. A haszonélvezet értékének kilkalkulálását követően az
illetéket az általános szabály figyelembe vételével kalkulálják, tehát 4
millió forint alatt két, az afölötti részre 6 százalék a fizetendő
teher.Szempont továbbá, hogy mennyi idős a jog leendő birtokosa, hiszen
ennek függvényében alakul a csekkre kerülő összeg mértéke.
Holubár Zita