Első hallásra majdnem mindegy a lakástulajdonosoknak, hogy az ingatlanforgalmazással foglalkozók tartoznak-e valamilyen szakmai szövetséghez. Kötik-e őket szigorú szakmai szabályok. Ám, ha az ember elad vagy éppen vásárol lakást vagy házat, és az üzletbe „szakmai hiba" csúszik, bizony a néha akár több tízmilliós veszteséget csak bírósági úton perelheti a károsult.

Ezen szeretne változtatni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, amikor is befogadta az Ingatlanszövetséget. interjújában ennek, majd az iparkamara vezetője, Parragh László is megszólal. Azt követően pedig arról beszél Belyó Pállal, hogy milyen várható üzletkötésekre számíthatnak eladók és vevők a lakóparki lakások, vagy éppen a zöldövezeti házak piacán. - Merli Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara most megalakuló Ingatlangazdálkodási Kollégiumának elnöke, egyébként pedig a Magyar Ingatlan Szövetség elnöke. Hogy látja, miért nem bíznak még mindig eléggé az ingatlan szakmában az emberek? - Az lenne a jövő, hogy a különböző szakmai szövetségek közösen tudják megvalósítani a célt. - De éppen csak egyedül, ezzel az egy szövetséggel kötött most a kamara megállapodást, pontosan azért, mert egymással sem értenek egyet. - Valóban így van, bár azt hiszem, hogy a célkitűzések tekintetében egyetértünk... - Miben nem értenek egyet? - ... talán az eszköz tekintetében nem. Felmerült évekkel ezelőtt már egy független hivatásrendi és egyéni tagságon alapuló kamara létrehozása. Igazából a világban is a szakmai szövetségek együttműködésén alapul az egész szakma irányítása szinte mindenütt, talán egy-két kivétel van olyan, ahol ezt önálló kamara égisze alatt folytatják. Úgy gondoltuk, hogy mi tennénk meg az első lépést, hogy a különböző szakmai szövetségek és a kamarák együttműködése létrejöhessen. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara területén sok engedélyt adnak ki a vállalkozók számára, illetve a különböző egységek számára. Most igazából ezt a fajta szabályozást kellene valamilyen módon elindítani. Hangsúlyozom, nemcsak ennek a két szervezetnek. - Milyen engedélyekkel van leginkább gond, milyen területeken, az ingatlanbecslőknél, a közvetítőknél, az építőknél? - A különböző szakmai szervezeteken kívül működők, akik lehetnek vagy 4-5 ezren, azokat semmiféle fajta szabály nem köti ebben a szakmában, a felelősségre vonás legfeljebb büntetőjogi lehet, se etikai, se szakmai felelősségre vonás és korlátozás nincsen. Mi úgy gondoljuk, hogy ezt közösen, egyre több tagot toborozva nemcsak magunknak, hanem a többi szakmai szervezetnek is létre fogjuk tudni hozni. - Az oktatás felülvizsgálatát is szeretnék, illetve minősítő rendszer bevezetését. - Az lenne a fontos, hogy állami akkreditált képzési rendszerben különböző szintű oktatás valósuljon meg alap- közép- és felső szinten is. Ezzel gyakorlatilag ki lehetne szűrni a kóklereket. Hogy ezt hogyan és miként? Ma vagyunk itt először. - Ma körülbelül 20 szakmai szövetség foglalkozik ingatlanokkal – mondta el Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Nyilvánvaló, hogy 20 szövetséggel nem tud sem egy kormány, sem egy jogszabály előkészítő tárgyalni, mert ez túl sok. - Most, hogy megkötötték ezt a megállapodást, ezzel a szakmai szervezettel, keményebben fognak esetleg tárgyalni a kormánnyal, vagy sürgetik majd a változásokat? - Semmi okát nem látom, hogy keményebben tárgyaljunk a kormánnyal. A kormányzatban teljes egészében érzékelhető az a szándék, hogy ezeket a folyamatokat megfelelően szabályozza, csak ha maga a szakma sem tudja megmondani, hogy hogyan szeretné a folyamatait szabályoztatni, akkor bizony a döntéshozó sincs könnyű helyzetben. Tehát, mi azt szeretnénk, hogy egységbe foglaljuk a szakmát, és közösen építsük föl ennek a szabályozását. - Most ugye csak egyetlen egy szakmai szervezettel kötötték meg ezt a megállapodást. Próbálkoztak azzal, hogy mindet bekapcsolják ebbe? - Itt látni kell, hogy üzleti, személyi, földrajzi, szakmai érdekek jelennek meg, amelyek különféle szövetségekbe tömörítették a vállalkozókat. Van egy szakmai minimum, ami mindenkinek érdeke és utána megjelennek az egyéni érdekek. Mi tulajdonképpen leteszünk az asztal közepére valamiféle iránymutatást, és azzal, hogy vitára tudjuk kényszeríteni, vagy bírni a szereplőket, megteremtjük az esélyét annak, hogy az együttműködés is kialakuljon.