Míg korábban mentesült az illetékfizetési kötelezettség alól az, aki 30 millió forintnál olcsóbb újépítésű lakást vásárolt, ma már csak a 15 milliónál kisebb értékű ingatlanok vevői örülhetnek. Esetükben is feltétel maradt, hogy első értékesítésről legyen szó, s az ingatlan építésére jogosult vállalkozó adja el az otthont. Aki 15 és 30 millió forint közötti árú lakásba költözne, annak a 15 millió feletti vételárrész után kell fizetnie a két, illetve hatszázalékos terhet. Harmincmillió forint felett viszont a teljes összeg után kalkulálják a csekkre kerülő összeget. Idéntől az eddigi 30 millió helyett 15 millió forintra csökkent az illetékmentesen vásárolható új lakások ára. Így tehát egyetlen forintot sem kell befizetnie az illetékhivatal számlájára annak, aki 15 millió forintnál kevesebbért vesz lakást újonnan épült házban. (Hasonlóképpen illetékmentes a 15 millió forintnál olcsóbban épített családi ház is, ahol ebből az összegből ez megoldható.) Továbbra is az mentesülhet a teher alól, aki első értékesítés során vásárol új építésű ingatlant, s kikötés még, hogy olyan vállalkozás értékesítse azt, amelynek tevékenységi körében szerepel az építés és az értékesítés. Nem teljesen vész el azonban a korábbi kedvezmény, hiszen a 30 millió forintnál kisebb értékű ingatlanok esetén csupán a 15 millió forint feletti vételár-részre kalkulálják az illetéket - részletezte Horváth Gyula ügyvéd, a Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa. A teljes összegre vonatkozóan számítják viszont az utalandó összeget azoknak, akik 30 millió forintnál többet tesznek le az asztalra jövőbeli otthonukért. Továbbra is arra kell tehát számítania a költözést tervezőknek, hogy az illetékköteles vételár 4 millió forint alatti hányadára 2 százalékot, az afölötti összegre 6 százalékot kell fizetni az illetékhivatalnak. Hasonlóképpen kell számolnia annak, aki használt lakás vásárlását tervezi, ám ez esetben mindenképpen a teljes összegből indul ki az illetékhivatal. Ha viszont a 15 millió forintos illetékmentességet igénybe veszi az ügyfél, akkor az afölötti összegre egységesen 6 százalékot kalkulálnak. Így egy 50 négyzetméter körüli újonnan átadott lakás esetén tipikusnak mondható 17 millió forintos vételár esetén 2 millió forint után kell leróni az illetéket, s az ez esetben 120 ezer forint a teher. Míg mondjuk egy 25 milliós otthonnál a kedvezmény igénybe vételét követően 10 millió forintra kell kalkulálni a terhet, s az 600 ezer forint. Számíthat csekkre az illetékhivataltól az is, aki haszonélvezeti jogot szerez. Amennyiben tehát a tulajdonos valamelyik rokonának vagy ismerősének haszonélvezeti jogot kíván biztosítani, akkor utóbbi is köteles fizetni - függetlenül attól, hogy a vásárlással egyidejűleg vagy utólag döntenek így. Persze ez esetben kisebb összeg kerül a fizetési felszólításra. Abban az esetben pedig, ha ugyanannak az ingatlannak több haszonélvetője lesz, akkor többfelé oszlik a teher is. Hogy mennyit kell fizetni, az attól függ, hogy milyen összegben állapítják meg a haszonélvezeti jog értékét. Alapszabály, hogy az ingatlan forgalmi értékének egyhuszad része minősül a haszonélvezet egy évi értékének. Eltérően kezelik azonban a határozott időre és a határozatlan időre szóló jogot. A haszonélvezet értékének kilkalkulálását követően az illetéket az általános szabály figyelembe vételével kalkulálják, tehát 4 millió forint alatt két, az afölötti részre 6 százalék a fizetendő teher.Szempont továbbá, hogy mennyi idős a jog leendő birtokosa, hiszen ennek függvényében alakul a csekkre kerülő összeg mértéke.                               Holubár Zita