A konjunktúra folytatódik ebben az évben is Magyarországon - mondta Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója. Ezt mutatja a forint felértékelődése, a tőzsde száguldása, az infláció és az áht-hiány kedvező alakulása. Az inflációval kapcsolatban hozzátette, hogy 4,5 százalék körüli szint a reális, de most még nem lehet megmondani, hogy lesz-e ennél alacsonyabb, hiszen az idén várható olajár, kamat és forint árfolyam még kérdéses. Az Ecostat elemzői szerint 2005. végére 5,0 százalékos GDP-arányos államháztartási deficit várható.
Összességében úgy látják az Ecostat kutatói, hogy a gazdaság 2005-ben is egy korrekciós pálya mentén fejlődik, mintegy 3,8-4 százalékos ütemben. Az egyensúlyi viszonyok csak minimális arányban javulnak. A termelés húzóereje az export és a beruházások élénkülése és a külföldi tőke beáramlása marad. A GDP bővülésében a termelő ágazatok szerepe mindkét évben meghatározó lesz. A pénzügyi egyensúly továbbra is törékeny marad. Az inflációs nyomás enyhül, az áremelkedés a tervezett keretek között marad. A reáljövedelmek 2005-ben 2-3 százalékkal emelkednek. A lakossági fogyasztás mérsékelt ütemben növekszik, a lakossági beruházások viszont magas szinten maradnak. A tartós fogyasztási javak iránti kereslet továbbra is élénk lesz. Az államháztartás egyenlege várhatóan fél százalékponttal javul, a fizetési mérleg hiánya 2005-ben magas lesz, a GDP-arányos hiány valamelyest javul. A termelő ágazatok kiegyenlített fejlődési pálya mentén növelik teljesítményüket. A szolgáltató ágazatok teljesítménye meghaladhatja a múlt évit.
A környezeti feltételek a hazai gazdaság fejlődését, a növekedés dinamikáját és struktúráját érdemben nem változtatják meg, a feldolgozóipari kibocsátás és a külkereskedelem üteme azonban nagy valószínűséggel 1-2 néhány százalékponttal mérséklődik. A beruházások növekedése nemzetközi összehasonlításban így is magas lesz, a múlt évi kimagasló fejlődési ütemet azonban nem éri el. A pénzügyi egyensúlyi viszonyokban szerény mértékű javulással számolunk, a kamatok fokozatosan csökkennek, összességében azonban az év egészében az indokoltnál magasabbak lesznek, a forint lényeges árfolyamcsökkenésével nem számol az Ecostat, az infláció viszont erőteljesen csökken.
Részletek
Az előttünk álló év meghatározó eleme, hogy a nemzetközi konjunktúra 2004 közepén érte el csúcspontját, anélkül, hogy a legnagyobb gazdasággal rendelkező EU országok termelése és felvevő képességének növekedése érezhetően javult volna. Az EU 15 külkereskedelmi forgalma viszont élénk maradt, ami a hazai multinacionális leányvállalatoknak is kedvezett. A kedvező képet rontja az olajárak tartósan magas szintje, a tavalyi 50 dollár körüli csúcs után idén lassú mérséklődés és 45 dolláros átlag várható.
A beruházási tevékenység tekintetében a kutatók 2005-ben csak a bázishatás arányában várják a növekedési ütem lanyhulását. Az idén folytatódik a költségvetés kiigazítása, az államigazgatás korszerűsítésén és a gazdasági tevékenység élénkítésén dolgozik az államapparátus és a vállalkozói szféra vezetése. A monetáris szigor mérséklése a vártnál lassúbb ütemben valósul meg, a kamatok magasak, a forint erős. A kormányzat eltökélt a költségvetés betartása mellett, csak remélhető, hogy a választások közeledtével a fiskális szigor fellazulással nem kell számolni - véli az Ecostat.
A jelenleg ismert feltételek alapján a gazdasági növekedés üteme idén a 2004. évihez képest valamelyest mérséklődhet, a GDP bővülése 3,8-4 százalék körüli lesz. A beruházási folyamat élénk marad, a vállalati szféra beruházásai dinamikusan nőnek, az állam infrastrukturális beruházásai a PPP programok indításával emelkedhetnek. Az úthálózat bővül, és a vasút is a korábbinál gyorsabb ütemben korszerűsödik. A mezőgazdaság és a környezetvédelem időarányos támogatása is jelentős többletforrást jelent a fejlesztésben, hatása 2005-ben lesz érzékelhető. A projekt-támogatás keretében jelentős lehet a forrásbővülés. 2005-re a beruházások 7-8 százalékos növekedésével számol az Ecostat. A szolgáltatások körében lassú átrendeződés kezdődik, a kiskereskedelemi forgalom üteme veszít lendületéből, az üzleti szolgáltatások teljesítménye növekszik.
A nemzetgazdaság húzóágazata 2005-ben is az ipar és az építőipar lesz, a rendelések és a világgazdasági fellendülés hatására az első félévben magasak a külföldi igények növekedése a meghatározó. Az iparon belül a gépipari és a vegyipari ágazatok teljesítmény-növekménye marad a meghatározó, a kohászati termékek kereslete élénkül. A könnyűipar ágazatok hanyatlása legfeljebb mérsékelhető, az olcsó ázsiai termékek versenyét a hazai ipar csak ideig-óráig állja. Az élelmiszeripar veszít pozíciójából, az ágazat talpra állítására tett tétova kísérletek nem jártak érdemi eredménnyel. A működőtőke látványos kivonulása az ágazatból mélyíti a válságot.
Az idén 5-7 százalékkal nőhet az építőipar, míg a mezőgazdaságban a növénytermesztésnek köszönhető múlt évi kedvező eredmények megismétlésére nincs reális esély. A szolgáltató ágazatok közül az informatika és a távközlés teljesítménye dinamikusan növekszik, a többi területen a fejlődés üteme mérsékelt lesz.
Az ország pénzügyi egyensúlya 2005-ben is csak lassan javul. A folyó fizetési mérleg hiánya a költségvetési hiány mérséklésével párhuzamosan csökkenhet. A dinamikus áruexport csak a hiány növekedését lesz képes mérsékelni, a szolgáltatás-külkereskedelemben a legnagyobb tétel a turizmus, amelynek egyensúly javító hatása több év múlva lesz érzékelhető. A gazdasági szolgáltatások exportja ez évben sem fedezi az importot. A mérleghiányt érzékenyen érinti az adóssághoz kapcsolódó, kamatjellegű jövedelem-kivonás. A mezőgazdaság pozitív egyenlege nagyobb lehet a múlt évinél, a pozitív szaldó a valamelyest enyhítheti a külkereskedelem és a folyó fizetési mérleg magas deficitjét.
2004-ben a külső egyensúly mutatói jelentősen romlottak az előző évhez képest. A passzívum lényeges elemei az államháztartás növekvő finanszírozási igénye, a magánszektor forrás-szükséglete, valamint az áru- és szolgáltatás külkereskedelem romló egyenlege. Az áruforgalom külső egyensúlyát gazdaságpolitikai eszközökkel nehéz helyreállítani. Magas az import-szükséglet, így a növekvő export fokozódó importot is indukál. A hiány szinten tartása lehet a reális cél. A magán szektor forrásbevonása növekedési szempontból egészséges folyamat, hiszen ezáltal a termelékenység is javul. 2005-ben a folyó mérleg hiánya ismét 7 milliárd euró körül alakulhat. A külső finanszírozási igényt az EU-s tőketranszferek csökkenthetik némileg 7 milliárd euró alá.
A pénz- és tőkepiacon kiegyensúlyozott viszonyokkal számol az Ecostat. Az MNB és kormány 2006-ra közös inflációs célt tűzött ki, ennek mértéke 3,5 százalék. Teljesítése megalapozottnak látszik. A magas kamatok és a bizalom helyreállásának hatására a portfólió-befektetők fokozatosan visszatérnek. Az irányadó kamat az év végére 7-8 százalék közötti értékre mérséklődhet.
A lakossági jövedelmek növekedése élénkül. A bruttó átlagkereset 6-7 százalékkal, a nettó keresetek valamivel jobban emelkednek. A reálbérek ez évben legfeljebb 2-2,5 százalékkal nőnek. A lakosság fogyasztása várhatóan 3,5 százalékkal emelkedik. A lakásépítési boom a gyorsan terjedő devizahitelek és a Fészekrakó program hatására sem erősödik, a lakosság eladósodása folytatódik. A lakosság megtakarítási hajlandósága kis mértékben javul.
(NAPI Online) http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=articleasp&placein=hirkereso&nID=236952
