A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) honlapján közli a magánszemélyek által lakásvásárlásához, -bővítéshez és felújításhoz felvehető hitelek összehasonlító táblázatait, illetve az állami hitelkamat-támogatás igénybe vételének feltételeit.

A PSZÁF az új lakás építésére, vásárlására igénybe vehető támogatott lakáshitelek, a használt lakás vásárlására, bővítésére, korszerűsítésére felvehető, támogatott lakáshitelek, valamint a devizaalapú jelzáloghitelek összehasonlító táblázatát közli.

A felügyelet felhívja a figyelmet arra, hogy a táblázatokban bankonként és hiteltípusonként feltüntetett díjak és terhek mellett rendszerint az ügyfelet terhelik a hitelkérelem kapcsán beszerzendő okiratok költségei, illetve a hitelszerződés közokiratba foglalásának költsége is. Ezen többletköltségek mértékéről a hiteligénylés során szerezhet pontos információt az ügyfél, a bankok hirdetményei - mivel rendszerint nem részükre kerül megfizetésre - ezeket általában nem tartalmazzák.

A döntéshez nem árt figyelembe venni más tényezőket is, például az előtörlesztési feltételeket és díjakat, az egyes, a hitelösszegre vetített díjtételeket (pl. kezelési költség, folyósítási jutalék), a további, esetlegesen felmerülő költségeket (értékbecslés, szerződésmódosítás külön felszámítandó díjai, stb.), a kiegészítő szolgáltatásokat (pl. hitelfedezeti életbiztosítás) és az intézmény elérhetőségét.

A devizahitelek kamatperiódusa jellemzően jóval rövidebb, mint a forinthiteleké, vagyis általában 3, 6, 12 hónapos időszakonként vizsgálják felül az alkalmazott kamatlábat a bankok, szemben a hazai fizetőeszközben felvett kölcsönöknél megszokott 1, 5, 10 évvel. Fontos tudni, hogy az alkalmazott hitelkamatláb az adott deviza pénzpiaci kamatszintjéhez illeszkedik, azaz például a svájci jegybank kamatdöntései közvetlenül hathatnak a svájci frankban felvett hitelek törlesztőrészletének alakulására.

A kamat mellett az árfolyamváltozás is kockázatot jelent - ezt teljes egészében az ügyfél viseli - de a devizavételi és -eladási kurzus különbségére sem árt odafigyelni. A devizában meghatározott és nyilvántartott hitelösszeg folyósítása és törlesztése általában forintban történik. Folyósításkor a hitelintézetek jellemzően devizavételi árfolyamot alkalmaznak, hiszen a jóváhagyott hitelösszegnek megfelelő devizát - forintfizetés ellenében - megvásárolják a hitelfelvevőtől. A törlesztőrészletek megfizetésekor devizaeladási árfolyamon az esedékes törlesztéshez szükséges összegben devizát adnak el az adósnak.

A két árfolyam közötti különbség nagyságát a hitelintézet szabadon állapíthatja meg, mértéke változhat, akár 2-3 százalék is lehet.

Egyes konstrukciók lehetővé teszik a devizában történő folyósítást, illetve törlesztést is, ami azoknak jelenthet megoldást, akik rendszeresen az adott devizában tesznek szert bevételre. Amennyiben tehát a hitel felhasználása a folyósítás devizanemében történik, valamint az adós törlesztésre fordítandó jövedelme is azonos devizában keletkezik (az ügylet során konverzió nem szükséges), a vételi és eladási árfolyam különbözetével, illetőleg az árfolyam-ingadozásokban megnyilvánuló kockázattal nem kell számolni.

A hitelbírálat és folyósítás terhei mellett, a hitel törlesztése során - a hiteldíjon felül - felmerülhetnek egyéb költségek is. Ilyenek lehetnek például a bankszámla (számlák) fenntartási díjai, esetleges átvezetési, konverziós költségek.

A devizaalapú jelzáloghitelekkel kapcsolatos ajánlatokban feltüntetett THM értékek 5 millió forint összegű, 20 év futamidejű, egyenletes törlesztésű hiteltermékekre meghatározottak, nem tükrözik a hitel árfolyam- és kamatkockázatát.

A táblázatban szereplő konstrukciók esetén a hitelintézetek a törlesztőrészletek számítására kétféle módszert alkalmaznak, az annuitás számítás módszerét, illetve a lineáris törlesztési módot.

A devizaalapú hitel - jellemzően havi gyakoriságú, devizában (pl. euróban, svájci frankban) meghatározott - törlesztőrészletei, az adott kamatperióduson vagy ügyleti éven belül, az annuitás számítás módszerét alkalmazva egyenlő összegűek, azonban eltérő devizanemben történő teljesítés esetén a teljesítéskori devizaárfolyamtól függően változhatnak. A devizában kifejezett, egyenlő nagyságú törlesztőrészletek hónapról hónapra változó összegű tőke és kamat összeget, valamint havi kezelési költséget tartalmaznak.

Lineáris törlesztési mód esetén pedig a devizában kifejezett törlesztőrészletek (az azonos összegű tőketörlesztés és változó összegű kamat) a futamidő előrehaladtával jellemzően csökkennek. (Azonban nagyobb mértékű kamatemelkedés esetén, főleg a futamidő elején - a kamatteher növekedése miatt - akár nőhetnek is a törlesztőrészletek.)

(NAPI Online)