Tájékoztató

Az építéshatósági feladatok ellátásának  illetékessége

Tisztelt Érdeklődő!

Ezen oldalon tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők az építéshatósági engedélyezési eljárásokról, és az azokkal kapcsolatos esetlegesen felmerülő problémákkal kapcsolatos tennivalókról.

 Telekalakításhoz, építmény, építményrész, épület együttes megépítéséhez, átalakításhoz, bővítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, illetve használatbavételéhez, fennmaradásához, vagy a rendeltetésének megváltoztatásához. ( a továbbiakban együtt: építési munka) a jogszabályokban meghatározott esetekben az építés hatóság engedélye szükséges.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv.):

52. § (1) Az építésügyi hatósági jogkört első fokon - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a települési önkormányzat jegyzője látja el.

(2) Az elvi építési, az építési, a bontási, a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési, továbbá az azokkal összefüggésben keletkezett ellenőrzési és kötelezési ügyekben, valamint a kiszolgáló út céljára történő lejegyzés és a telekalakítások engedélyezése tárgyában és a 47. § (2) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott esetekben (a továbbiakban: kiemelt építésügyi hatósági ügy), első fokon - kormányrendeletben meghatározott illetékességi területtel - a városi (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, továbbá annak a települési önkormányzatnak a jegyzője jár el, akit kormányrendelet e törvény hatálybalépéséig kijelölt.

(Étv 47.§.  (2) Az építésügyi hatóságnak el kell rendelnie:

b) az építmény, építményrész állékonyságát, az életet, egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, valamint az engedély nélküli használat megszüntetését,

c) az építmény, építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését, ha azt rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették meg, vagy ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett,

d) az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetőleg az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti.)

A kiemelt építésügyi igazgatási ügyekben eljáró hatóságok illetékességi területéről, a kijelölési eljárásról, valamint a szakmai feltételekről szóló   220/1997. (XII. 5.) Korm. rendelet értelmében az Étv. 52. §. (2) bekezdésében meghatározott ügyekben az alább felsorolt községekben Miskolc Megyei Jogú Város Jegyzője jár el:

·        Mályi

·        Kistokaj

·        Répáshuta

·        Bükkszentkereszt

építéshatósági engedélyek fajtái

1.      elvi építési engedély 

2.      építési engedély

3.      bontási engedély

4.      használatbavételi engedély

5.      fennmaradási engedély

6.      rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély

kérelmeket a 46/1997. (XII.29.) KTM. Rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyet nyomtatványboltokban lehet beszerezni.

EGYÉB FONTOS TUDNIVALÓ:

Építéshatósági ügyintézési határidő: 60 nap

ÜGYFÉLFOGADÁSI

IDŐ:

Péntek: 8.00 – 12.00,  Hétfő: 13.00 – 16.00,

Szerda: 8.00 – 17.30,

HIVATALI

HELYSÉG:

Miskolc, Városház tér 8. III. udvar földszint

Beadványok és engedélyezésre irányuló kérelmek leadása:

Földszint 2. szoba

Ügyfélfogadási időben ügyintézők elérhetők a:

földszinti

hivatali helységekben

ÜGYFÉL HIVATALOS  REAGÁLÁSÁNAK

MÓDJA:

A Hivatalba érkezett minden kérelem, beadvány iktatószámot kap, mellyel az irat útja nyomon követhető. Amennyiben az ügyfél saját ügyével kapcsolatban észrevételt, pótlást, tájékoztatást, adatszolgáltatást kíván tenni,  kérjük hogy erre a számra hivatkozzon. 

SZEMÉLYES MEGJELENÉS:

Nem szükséges

eljárási ILLETÉK:

1990. évi XCIII. Törvény az illetékekről

XV. Az építéshatósági eljárás illetéke

1. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás, ha ez

a) elvi telekalakítási, telekalakítási engedélyre irányul, telkenként 5000 forint,

b) bármely egyéb elvi építésügyi hatósági engedélyre irányul, 15 000 forint,

c) új lakóépület, valamint a rendeltetésszerű használatával összefüggő rendeltetésű új építmény építésére, illetőleg meglévő ilyen építmény bővítésére vonatkozó engedélyre irányul, önálló rendeltetési egységenként 10 000 forint,

d) egyéb rendeltetésű építmény építésére vonatkozó engedélyre irányul

- önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 15 000 forint,

- a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű rendeltetési egységenként 50 000 forint,

e) műtárgy építésére, valamint egyéb építési tevékenységre vonatkozó engedélyre irányul, 10 000 forint,

f) meglévő építmény átalakítására, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására, továbbá - a c) pontban foglaltak kivételével - bővítésére vonatkozó engedélyre irányul, 10 000 forint,

g) felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyre irányul, 15 000 forint,

h) módosított építésügyi hatósági engedélyre, illetőleg az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyére irányul, 10 000 forint

illeték alá esik.

2. Bármely fennmaradási engedély iránti kérelem illetékére az 1. c)-g) pontban foglaltak az irányadók.

3. Ha az építésügyi hatósági eljárás bármely használatbavételi engedélyre irányul, a kérelmen - önálló rendeltetési egységenként - 10 000 forint illetéket, azokban az esetekben pedig, ahol - külön jogszabály értelmében - a használatbavételt csupán be kell jelenteni az építésügyi hatósághoz, 2000 forint illetéket kell a bejelentésen leróni.

4. A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély - önálló rendeltetési egységenként - 10 000 forint illeték alá esik. Ha azonban a rendeltetés megváltoztatása építési engedélyköteles munkával jár együtt, az illetékre az 1. c) és d) pontban foglaltak az irányadók.

5. Az 1-4. pont alá nem eső elsőfokú építésügyi hatósági eljárásért (pl. bármely építésügyi hatósági engedély érvényének meghosszabbítása), továbbá az építésrendészeti hatósági intézkedés kéréséért 10 000 forint, az építésügyi hatósági eljárásban igénybe vehető valamennyi fellebbezésért 20 000 forint illetéket kell fizetni.

Építéshatósági engedélyezési eljárások

általános tartalmi követelményei

1. elvi építési engedély
2. építési engedély
3. bontási engedély
4. használatbavételi engedély
5. fennmaradási engedély
6. rendeltetés  megváltoztatására irányuló engedély

kérelmeket a 46/1997. (XII.29.) KTM. Rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyet nyomtatványboltokban lehet beszerezni.

1. ELVI ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

Elvi építési engedély

Tartalmi követelmények

(az Étv. 35. §. )

(1) Az ügyfél az építésügyi hatóság engedélyének megkérése előtt - a beépítési, építészeti, műemléki, régészeti, településképi, természet- és környezetvédelmi, életvédelmi, valamint a műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából - elvi engedélyt kérhet. Jogszabály az elvi engedély kérését kötelezővé teheti.

(2) Az elvi engedély a közreműködő szakhatóságot és az építésügyi hatóságot az elvi engedély jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított egy éven belül kezdeményezett építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során köti azokban a kérdésekben, amelyekről rendelkezett. Az elvi engedély érvényét veszti, ha jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított egy év alatt nem kér az építtető építésügyi hatósági engedélyt. Az engedély érvénye egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha az általános érvényű és a helyi jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg. Az elvi engedély alapján építési munka nem végezhető.

(a 46/1997. (XII.29.) KTM. rendelet 11. §. 11/A.§.)

Az építési, illetőleg a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély megkérése előtt az Étv. 35. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények, de különösen

a) a településrendezési előírások (pl. a telek rendeltetése, beépíthetősége, az építmény elhelyezhetősége),

b) az építmény kialakításának, illetőleg új rendeltetése megvalósíthatóságának, továbbá

c) az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásának

előzetes tisztázása céljából elvi építési engedély kérhető.

Az építtető köteles elvi építési engedélyt kérni:

a) ha a távközlő hálózat felszíni építményeit védetté nyilvánított természeti vagy épített környezetben kívánják elhelyezni,

b) ha mezőgazdasági birtokközpontot vagy kiegészítő központot kíván kialakítani.

45/1997. (XII.29.) KTM. sz. rendelet 3-4.§.

3. §. (1) Az elvi építési engedélyezési tervdokumentációt az Étv. 35. §-ában meghatározott tartalommal és részletezettséggel kell kidolgozni.

(2) Több kérdés együttes tisztázására szolgáló elvi építési engedélyezési kérelem esetén a tervdokumentáció tartalmára vonatkozókat összesíteni kell.

4. § (1) A telek beépítésével kapcsolatos követelmények tisztázására szolgáló elvi építési engedélyezési tervdokumentációnak szükség szerint az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) földhivatal által hitelesített ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát,

b) helyszínrajzot (1:1000 méretarányban)

ba) égtájjelöléssel,

bb) 10 százaléknál nagyobb lej