2005-ben összességében emelkednek az illetékek

Idéntől örökösödési illetéket kell fizetni az értékpapírok után is, de nem illetékmentes az értékpapírok ajándékozása sem, sőt üzletrészt sem adhatunk már ingyen ajándékba. Az új lakás vásárlása 15 millióig illetékmentes, 15 és 30 millió között különböző kedvezmények vehetők igénybe, de 30 millió fölött nincs mentesség.

Az új év beköszöntének egyik biztos jele az illetékszabályok változása. Dr. Kónya László főosztályvezető 1992 óta dolgozik a Pénzügyminisztériumban, és mindössze két-három olyan évet tud felidézni, amikor változatlan maradt a szabályozás. Ő segíti a Törvénykönyv hallgatóit az eligazodásban. Örökösödési illetéket kell fizetni az értékpapírok után is A változást mindössze az jelenti, hogy az értékpapírok illetékmentessége megszűnt, tehát ha a hagyatékban van értékpapír, akkor ez után is az általános szabályok szerint kell fizetni az illetéket. A megtakarítási adatokat figyelembe véve azt lehet mondani, hogy körülbelül 300-400ezer forint az, amellyel egy örökösnél az illetékalap bővül. Az új rendelkezés azért született, mert a nagyobb vagyonok általában értékpapírok formájában halmozódnak fel, tehát én az előbb átlagszámokat mondtam, de nyilván e mögött jelentős szórás tapasztalható, és azt hiszem, hogy mindenki elfogadhatja, hogy nem túl igazságos az a rendszer, amelyben az ilyen jelentős vagyonelemeket az öröklési illeték alól mentesítettek. A takarékbetét-könyvek, illetve a szövetkezeti üzletrészek tekintetében nem változnak a szabályok, továbbra is (örökösödési) illetékmentes mindkét kategória. Nem illetékmentes az értékpapírok ajándékozása sem Az ajándékozási illetéknél az értékpapírok mentessége mellett megszűnik a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét ingyenes megszerzésének lehetősége is. Ha például egy korlátolt felelősségű társaságban egy üzletrészt ingyenesen szerez meg valaki, akkor ez ajándékozási illeték alá esik. Lakásszerzési illetékek Egy 30millió forintnál nem értékesebb lakás megszerzése eddig illetékmentes volt. Az új szabályok szerint csak a 15millió forintot meg nem haladó értékű új lakás lesz illetékmentes, ha pedig a vásárolt lakás forgalmi értéke meghaladja a 15 millió forintot, de nem haladja meg a 30 millió forintot, akkor illetékkedvezményt kap a vagyonszerző. Vegyünk egy példát: 20 millió forintos lakás után, ha nem új lakásról van szó, akkor az illetékszabályok szerint szerint négymillióig 2 százalékkal kell fizetni az értéket, négy millió forint felett pedig 6 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy egy 20 millió forint értékű lakás esetében a fizetendő illeték 1.040ezer forint. Ha új építésű lakásról van szó, akkor a jövőben kap egy illetékkedvezményt, és ennek az illetékkedvezménynek annyi a mértéke, mint amennyit egy 15 millió forintos lakás után kellene az előbb említett szabályok szerint fizetni. Az pedig 740ezer forint. Tehát a példánknál maradva az 1 millió 40 ezer forintot csökkenti egy 740ezer forintos kedvezmény, és mindösszesen 340 ezer forint lesz a fizetendő illeték. De ha 30millió forintnál értékesebb lakásról van szó, akkor semmiféle mentesség vagy kedvezmény nincs. Eljárási illetékek: útlevél, gépkocsi, bontóper Összességében mintegy öt százalékkal kell több eljárási illetéket fizetni, mint korábban, azonban egyes mértékek ennél természetesen magasabb mértékben változnak. Jelentősebb mértékű a változás az okmányokkal kapcsolatban, ha valaki útlevelet vált ki, ötéves érvényességű útlevél esetén hatezer forint lesz az illeték mértéke az eddigi négyezer helyett, tíz évre szóló úti okmány esetében pedig tízezer forint az eddigi hatezer helyett Gépjárművel kapcsolatban is vannak különböző okmányok, forgalmi engedély, törzskönyv, itt is négyezer forintról hatezer forintra változik a mérték, a jogosítvány illetéke viszont nem változik, az továbbra is négyezer forint marad. A bírósági perek közül sajnos a bontóper érinti a legtöbb embert, ennek illetéke is emelkedik, tízezer forintról tizenkettőezer forintra. Rip: - Tegnap említette már azt is, hogy egészen másként kell ezek után megfizetnünk az illetékeket, tehát az okmánybélyeg, hogy úgy mondjam kimegy a divatból, gondolom azért, mert meglehetősen sok visszaélés, csalás történik. Illetékbélyeg helyett csekk Egyes eljárások esetében nem bélyegben kell megfizetni az illetéket, sőt nem is lehet megfizetni bélyegben az illetéket, egyfelől az okmányirodákban kezdeményezett eljárások után, illetve az elsőfokú adóhatóságoknál kezdeményezett eljárások, illetve az adóhatóságok elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezés illetékét nem bélyegben, hanem készpénzátutalási megbízással, magyarán postán beszerezhető csekken kell megfizetni. Kivétel az adóhatóság, mert ott az adóhatóság által nyitott illetékbeszedési számlára kell befizetni. Az okmányirodai eljárásoknál április 1.-től kötelező a csekk, a készpénz-átutalási megbízással történő teljesítés, január 1.-től március 31.-ig pedig az ügyfél választásán múlik, hogy még illetékbélyeggel vagy pedig már átutalással fizeti meg az eljárási illetéket. Az adóhatóságoknál kezdeményezett eljárásokra azonban január 1-ét követően már csak az említett átutalással lehet teljesíteni. Ez annyira így van, hogy ha például valaki decemberben kapott az adóhatóságtól egy határozatot, amelyet jogszerűen január elejéig megfellebbezhet, ha még december 31.-e előtt nyújtja be, akkor még illetékbélyeggel kell leróni, hiszen nincs más lehetőség. Január 1.-t követően viszont csak kizárólag a készpénz-átutalási megbízással teljesítheti az illetékfizetést.