Kovács Tímea   A jelzáloglevelek a fejlett, külföldi országokban több mint 100 éves múltra tekintenek vissza, Magyarországon alig két éve jelentek csak meg. Piacuk hazánkban egyelőre kialakulóban van.
	A jelzáloghitelezés állami támogatásának bevezetése óta folyamatosan bővül a kibocsátott sorozatok száma és volumene. A kibocsátásokban jelenleg három jelzáloghitelintézet vesz részt, fontossági sorrendben az FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt., az OTP Jelzálogbank Rt., és a HVB Jelzálogbank Rt. A kisbefektetők megtakarításaik elhelyezésére az állampapírokkal hasonló biztonságú jelzálogleveleket eddig nem vették nagyobb mértékben igénybe, ugyanakkor számos olyan előnyt mutat fel ez az értékpapír, amelyek miatt a közeljövőben a magánbefektetők elsődleges befektetési formájává válhat.  A jelzáloglevél kellékei • jelzáloglevél elnevezés • a kibocsátó megnevezése és cégszerű aláírása • a jelzáloglevél típusa – bemutatóra vagy névre szóló • a jelzáloglevél tulajdonosa (névre szólónál) • a jelzáloglevél sorozatának betűjele, kód, sorszám • a jelzáloglevél névértéke • a kamat mértéke, kamatszámítás módja változó kamatozásnál: induló kamatláb mértéke; kamatláb változtatásának elvei; kamatszámítás módja • a jelzáloglevél lejárata • a kamatfizetés és törlesztés időpontjai és mértéke • az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozás • a kibocsátott sorozat össznévértéke • a kibocsátás helye, ideje • a vagyonellenőr igazolása a kötelező fedezet meglétéről   Futamidő A jelzáloglevelek egyik előnye, hogy hosszú távú befektetési lehetőséget kínálnak a magánbefektetőnek, futamidejük 5-10 év. Változó inflációs körülmények és az egyéb befektetések kamatainak folyamatos csökkenése mellett a hosszú távú befektetések alkalmasabbak a magánbefektetői vagyon értékének megőrzésére. A hosszú távú befektetés a jelzáloglevelek esetében ugyanakkor nem jelent feltétlen kötöttséget, a Budapesti Értéktőzsdén elvileg bármikor eladhatók és megvehetők. A magyarországi gyakorlat sajnos mégsem ennyire egyértelmű. A jelzáloglevelek piaca még kialakulóban van – vegyük figyelembe, hogy alig két éve jelent meg az első ilyen papír, – a másodlagos piacon kicsi a likviditás, az értékesítés nehézségei ezért növelhetik e befektetési forma kockázatát.   Befektetők iskolája Ide kattintva megtalálja sorozatunk korábbi írásait >>  Fedezet A kisbefektetők számára fontos szempont, hogy a jelzáloglevelek az állampapírokéval lényegében egyező biztonságot nyújtanak. A biztonság a jelzáloglevelek mögött álló fedezeti struktúrából fakad. A törvény szerint a szükséges fedezet nagysága a kibocsátott és adott időpontig nem törlesztett jelzáloglevelek kamatának és névértékének összegét kell elérje. A jelzáloghitelintézetek fedezete két részből áll, a nagyobbik részt – a legalább 80 százalékos arányt képviselő – rendes fedezet teszi ki, míg a fennmaradó részben a jelzálogbank pótfedezetet képez. A rendes fedezetet a bank a jelzáloghitelezéskor szerzi meg, az ebből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamatok alkotják. Ugyanakkor a hitelezés során a szerződésben foglalt ingatlan csak egy részére, az úgynevezett hitelbiztosítéki érték mértékéig ad kölcsönt a jelzálogbank. Az adós nemfizetése esetén viszont a teljes ingatlan értékéből elégítheti követelését, az elsődleges fedezet mögött ezért egy sokkal magasabb ingatlanérték áll. A pótfedezet hasonlóan erős biztosítékokkal szolgál a jelzáloglevelek vásárlói számára. Erre a célra kizárólag állampapírt, a jegybanknál zárolt pénzt, állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírt és az állam készfizető kezessége mellett nyújtott hitelt használhatnak fel a jelzálogbankok. Kamatok és hozamok A jelzáloglevelek, a többi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírhoz hasonlóan, lehetnek fix és változó kamatozásúak. A magyar jelzálogpiac legjelentősebb szereplője, az FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt. minden hónap második keddjén rendez egy fix és egy változó kamatozású jelzáloglevél-aukciót. Az aukció keretében alakul ki, hogy a jelzáloglevelek milyen áron kelnek el (a névértékhez képest milyen árfolyam alakul ki), ennek fényében lehet meghatározni a jelzáloglevél nyújtotta hozamot. Az FHB internetes oldalán legalább 0,5 százalékkal magasabb hozamot ígér, mint a hasonló kondíciójú állampapírok. Az aukciókon rendszeresen olyan árfolyam alakul ki, ami túlszárnyalja az FHB ígéreteit is, és az államkötvények hozamai felett 0,6-0,8 százalékos pluszt jelent a befektetőknek. Az aukciós eladáson intézményi befektetők képviseltetik magukat a legnagyobb arányban, de kisbefektetők számára is biztosított a részvétel. A jelzáloglevél vásárlásakor a kisbefektetőnek érdemes megfontolni, hogy önállóan vagy más pénzügyi közvetítő bróker közvetítésével érdemesebb a papírhoz hozzájutni. Az aukciókon ugyanis a kisbefektető információs hátránnyal indulhat, mert nehezebben tudja megítélni, milyen árfolyamon éri meg ajánlatot tennie. A gyakorlat is azt mutatja, hogy a magánbefektetők csak elvétve vásárolnak jelzálogleveleket közvetlenül. A tényleges hozamok megítélésénél a jelzáloglevelekre is járó személyi jövedelemadó befektetési adókedvezményt sem szabad számításon kívül hagyni, a jelzáloglevelek adó-tőkeszámlára helyezhetők.