Nagy érdeklődés mutatkozik a panelprogram iránt: a kormány által meghatározott, jobbára a jövő évi büdzsét terhelő nyolcmilliárdos keretre november közepéig 5,2 milliárdos támogatási igény érkezett be. Egy mai bejelentés szerint túlléphető lesz a keret, s van némi remény arra is, hogy uniós források is megjelennek.
 |
|
A tájékoztatón bemutatták az Iparosított technológiával készült épületek felújítása című könyvet. Az ÉMI által az OLÉH támogatásával elkészített, egyelőre ingyenesen hozzáférhető kiadványt a lakóközösségeknek, közös képviselőknek, társasház-üzemeltetőknek, kivitelezőknek, önkormányzatoknak ajánlják, segédlet gyanánt. A könyv több mint 100 oldalon tárgyalja a panelek műszaki problémáit, azok megszüntetésének lehetőségeit, a vonatkozó jogszabályokat, és a pályázati lehetőségeket. |
|
November 17-ig 534 pályázat érkezett be a panelprogram forrásaira - jelentette be Borsi László, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) elnöke. A pályázók 26 573 lakás felújítására összesen 5,2 milliárd forint támogatási igényeltek. (Mint ismert, az eredetileg meghatározott, 1,9 milliárd forintos keretet a kormány a jövő évi költségvetés terhére 6 milliárd forinttal emelte meg.) Az eddig beérkezett pályázatokról Kolber István tárca nélküli miniszter egy-két héten belül dönt, így akár már november végén megköthetőek lesznek az első, idei, panelfelújítási szerződések. (A jelenleg is folyó felújítási munkálatok a tavalyi szerződések megvalósítását jelentik.)
Nyílik a plafon
Borsi hozzátette: az összesen közel nyolcmilliárdos keret januártól a tervek szerint felülről nyitottá válik, azaz ha a vártnál több pályázat érkezik, a megvalósításra az eddig közöltnél nagyobb összeg áll rendelkezésre. Nagy az érdeklődés a panelfelújításhoz szükséges lakossági önrészt hitellel segítő Panel Plusz hitelprogram iránt is, a pályázók az eddigi becslések szerint 10-12 milliárd forint állami támogatásra jelezték igényüket.
Nyílászáró-csere után felújítás
A 2001-2004 közötti időszakban 6,5 milliárd forint állami támogatásból 50 ezer, iparosított technológiával épült lakást újítottak fel. Ez jobbára csak nyílászáró-cserét jelentett, szemben a most preferált, épületgépészeti felújítást, szigetelést és a környezet rendbetételét is magába foglaló "csomaggal". E különbség miatt a többletpénzzel nem nő arányosan a felújított lakások száma: Borsi 40-45 ezer otthon renoválását várja a lakossági és önkormányzati forrásokkal együtt összesen 24 milliárd forintos, idei keretből. (Magyarországon 750-780 ezer, iparosított technológiával épült lakás van, ezekben összesen mintegy kétmillióan élnek.)
Székesfehérvár a topon
A legtöbb pályázat eddig Székesfehérvárról érkezett, szám szerint 96 darab, 6500 lakás felújítására 1,3 milliárd forintot kértek. A második helyezett Szeged, 73 pályázattal, 2800 lakással és 672 milliós összeggel, majd Pécs következik, 47-1670-190-es számsorral. Már a főváros is megjelent, Budapest egyetlen pályázat keretében 80 lakásra 32 millió forintot kért, ami mellett sorakoznak a kerületek anyagai: a XIII., a XIX., a X. kerület összesen mintegy kétezer panellakást renováltatna. A XI. kerület az ott található teljes panelállomány felmérésére kérte az ÉMI segítségét. A IX. kerület nem vesz részt a programban, Ferencváros a belső részek rehabilitációját preferálja.
Miért kevesebb?
Arra az újságírói kérdésre, hogy a székesfehérvári, egy lakásra jutó, csupán 200 ezer forintos támogatási igény miért marad el jelentősen a 400 ezres plafontól, két válasz is érkezett. Egyrészt az önkormányzatok saját forrásaik ismeretében dönthetnek úgy, hogy csak kisebb összegre vonatkozó pályázatot nyújatanak be. (A panelprogramban egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban állják a költségeket a lakók, az önkormányzat és az állam. Az állami forrás legfeljebb 400 ezer forint. A központi pénz csak akkor áll rendelkezésre, ha a másik két fél garantálja a kétharmados saját erőt. Így ha az önkormányzat a saját egyharmadára az elméleti, maximális 400 ezer forintnál kevesebbet szán, akkor a megpályázható összeg is kisebb. A pályázati rendszer rugalmas, vagyis akár a lakók is lerakhatják a teljes kétharmadot, ám ilyenkor is az önkormányzatnak kell pályáznia az állami forrásra.)
A másik magyarázat szerint a felújítást több ütemben is meg lehet valósítani, vagyis lehetséges az egyes részfeladatokra külön, időben elhúzva pályázni, így merítve ki végül a 400 ezer forintos állami keretet.
Közösségépítés, de mennyiből?
Borsi László egyetért azzal a felvetéssel, ami szerint az államnak a lakótelepek közösségépítését (is) kellene támogatnia. A szakember szerint fontos, hogy a lakótelepeken közösségi épületek, terek létrehozásával lehessen közösséget teremteni. Erre a célra a panelprogram egyik pontja is utal, ám az erre fordíható összeg nincs meghatározva, nevesítve - tette hozzá.
Remény az EU-s pénzekre
Az OLÉH elnöke elmondta: az Európai Unióban magyar kezdeményezésre felvetették, hogy Brüsszel ne csak városrehabilitációra, hanem panelfelújításra is adjon támogatást a közös kasszából. A panelprobléma szinte az összes újonnan csatlakozott államot érinti, a nagy ellenlábasnak Németország számít, az újraegyesülés után ugyanis ott saját erőből sokat fordítottak a helyzet rendezésére. "Az ügy megy előre, a csata óriási" - fogalmazott Borsi. Brüsszel eredetileg csak hitelt akart nyújtani, a magyar kompromisszumos javaslat hitelről plusz támogatásról szólt. Eredmény, hogy erre az uniós büdzsében már létezik egy sor, ám az ehhez rendelt összeg rovata még üres.
Ádám Viktor
