Amit a számlán szövegesen is szerepeltetni kell
Most induló sorozatunkban a kontrolling-számvitel területen kívánunk gyakorlati, a mindennapi munka során használható tanácsokat adni magánszemélyeknek, illetve vállalatoknak. Elsőként annak néztünk utána, melyek azok az információk, amelyeket a számlán szövegesen is fel kell tüntetni.
Adózási módra történő hivatkozások
A számlázási tevékenység jelentősége a "számlaéhes" magyar gazdaságban túl van misztifikálva. Sokszor hallani olyan kijelentéseket, hogy csak "szabályosan kiállított számla ellenében fizetünk, számla nélkül pedig egyáltalán nem."
A szabályosan kiállított számláról viszont mindenkinek megvan a saját véleménye. Részben azért, mert ő éppen úgy tartja helyesnek a számlát, ahogy kiállította; másrészt amiatt, mert szerinte programja bizonyos dolgokat csak bizonyos módon képes kezelni. Szerintük az éppen amiatt jó, mert sokan használják.
A számlaelfogadók kifogásainak egy része lehet valós, de sajnos a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a számlakifogásolók egy része csak a fizetési halasztás miatt reklamál.
A következőkben - önkényesen szelektálva - számba vesszük a számlán szövegesen is szerepeltetendő információk korántsem teljeskörű gyűjteményét. Ezek a következők:
- az áfatörvény számla adattartalmi elemei között az adózási módra történő hivatkozások [Áfatv. 13.§ (1) bekezdés 16. pont q) és 17. pont m)],
- azok a gazdasági események, amelyekre a számlában az áfatörvény tételes utalást tartalmaz [Áfatv. 43.§ (4)],
- mindazon információk, amelyeket valamely más törvény a számlán szerepeltetni előír.
Tekintsük ebben a csoportosításban át, mit kell a számlán szövegesen is szerepeltetni, és milyen következményei lehetnek a mulasztásnak.
Adózási módra történő hivatkozások
A számla adattartalmi követelményei között a törvény előírja, hogy hivatkozni kell az adózási módra:
A levonási joggal párosuló adómentesség [Áfatv. 29.§] esetében
A levonási joggal párosuló adómentesség azt jelenti, hogy e tevékenység - bár adómentes - a végzése érdekében történő felhasználások áfatartalma levonásba helyezhető.
Ebbe a körbe a termékexport [Áfatv. 11.§], a termékexporttal egy tekintet alá eső termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás [Áfatv. 11/A.§], valamint a nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás [Áfatv. 12.§] tartozik.
Szövegszerűen meghatározott hivatkozások lehetnek például a következők:
- "exportteljesítés" vagy "Áfatv. 11.§ szerinti értékesítés",
- "a szolgáltatás beépül az importált termék adóalapjába" vagy "Áfatv. 11/A. § szerinti értékesítés",
- személyszállításnál "a célállomás helye másik tagállamban" vagy "Áfatv. 12.§ szerinti értékesítés",
- Elméletileg az "adómentes értékesítés" szöveg is megfelelhet, ezt azonban célszerű más nyelven is feltüntetni a számlán ( például angolul: "the supply is exempt").
Amennyiben ilyen értékesítések esetében az adóalany nem hivatkozik az adózási módra, könnyen előfordulhat, hogy az adóhatósági vizsgálat kétségessé teszi ezen tevékenységek adómentességét. Bár ez csak formai hibának tűnhet, de tartalmi hibának számít. (Természetesen az adómentességhez szükséges többi kritériumnak is meg kell felelni, például anak, hogy az export három hónapon belül elhagyja az országot.)
Tárgyi mentes értékesítés, alanyi adómentesség
Adómentes Közösségen belüli termékértékesítés levonási joggal
Ezen tevékenységek szintén olyanok, amelyeket adómentesen számláznak le, de az előzetesen felszámított áfa levonásra kerülhet. Az e körbe tartozó tevékenységek [Áfatv. 29/A.§] tételes ismertetése és magyarázata nélkül is megállapítható, hogy ez az értékesítés is adómentes, azonban ez esetben az a lényeges következménye az adómentességnek, hogy a vevő kötelezett az adó fizetésére. Emiatt a szövegezésnek is ehhez kell igazodnia, például:
- "Közösségen belüli termékértékesítés"
- "Új közlekedési eszköz közösségen belüli értékesítése ("Intra-Community supply of new means of transport")
Tárgyi mentes értékesítés
A tárgyi mentes értékesítéshez [Áfatv. 30.§ (1)] nem kapcsolódhat az előzetesen felszámított adó levonási jogosultsága. A számlán szerepeltetni kell, hogy "tárgyi adómentes" értékesítésről van szó. Az egyszerűsített számlán ez "TM" betűjelekkel is feltüntethető. Ez esetben azonban nem szabad megfeledkezni az SZJ, illetve a vámtarifaszám áfa-törvényben meghatározott hivatkozása szerinti szerepeltetésről sem.
 |
 |
Amennyiben az adóalany az egyéb ingatlan bérbeadása tekintetében az általános adózási szabályt választja, akkor arról legalább évente egyszer írásban célszerű a vevőt tájékoztatni, illetve ajánlatos a vevőnek ilyen tájékoztatást kérni. Ennek hiányában ugyanis az adóhatóság esetleg jogosulatlan áfalevonásnak minősítheti a vevő részéről visszaigényelt, előzetesen felszámított forgalmi adót. A vevőnek pedig körültekintően kell eljárnia a befogadott számla tekintetében.
Alanyi adómentesség
Az alanyi adómentes adózó [Áfatv. XI. fejezet] által kibocsátott számla általános forgalmi adót nem tartalmazhat. Ehhez kapcsolódó következmény, hogy Közösségen belüli értékesítés esetében a vevőt sem terheli ilyenkor a Közösségen belüli beszerzés szabályai szerinti áfafizetési kötelezettség. Ezért ezt a fajta mentességet a számlában úgy kell kezelni, hogy a számlában szövegszerűen is utalni kell az alanyi adómentes státusra.
A hivatkozás "alanyi mentes tevékenység" megnevezéssel történhet. Készpénzfizetési számlában általában az áfatartalom helyett az "AM" betűjelek beírása célszerű, de ez esetben is megfelel a szövegszerű jelzés.
Különbözet szerinti adózás
Különbözet szerinti adózás esetében a számla áfaértéke nem tartalmaz áthárítható általános forgalmi adót. Erre a tényre is utalni kell a számlában "különbözet szerinti adózás" vagy "Áfatv. XI. fejezete alá tartozó értékesítés" szöveggel.
Idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó különös adózási szabályok
Az üzletköri besorolás szerint utazási irodának minősülő adóalany által értékesített utazási csomagra az árrés adózás-szabálya vonatkozik. [Áfatv. 65. és 66.§-ok]. Az árrés szabályt csak az utazási csomagként értékesített idegenforgalmi szolgáltatások esetében lehet alkalmazni, és csak ez esetben kell erre a számlában hivatkozni. Ez lehet "idegenforgalmi árrés alá tartozó szolgáltatás" vagy "az áfatörvény 66.§ (5) bekezdése szerinti kiállított számla", de bármely más szöveg is, amely ugyanezt fejezi ki.
Gazdasági eseményre történő utalás
Gazdasági eseményre történő utalás
Az áfatörvény tételes előírása alapján a számlában a gazdasági eseményekre is utalni kell:
Ellenérték nélküli ügyleteknél
Ebbe a kategóriába tartozik például a térítésmentes átadás. Erről is számlát kell kiállítani. A számlában nemcsak a "térítésmentes átadás" szöveget kell feltüntetni, hanem az adó alapját is.
Csereügyleteknél
Ebben az esetében általában két számla kiállítására kerül sor. Amennyiben ugyanis nem állítanak ki számlát, akkor mindkét félnek keletkezik adófizetési kötelezettsége, azonban egyik fél sem élhet adólevonási jogával, mivel a levonható adó összegét nem tudja bizonylattal alátámasztani. A csereügyletek esetében - ha az ellenértékeket azonosnak feltételezzük - pénzmozgás nem történik. Ez esetben a számlán a fizetés módját például "kompenzálás" megjelöléssel határozzuk meg. Ha a törvény előírását betartjuk, akkor ezen túlmenően kell a számlára ráírni, hogy "csereügylet" miatt nem keletkezik fizetési kötelezettség.
Előlegfizetésnél
 |
| Amennyiben a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítését megelőzően ellenértékbe beszámítható pénzösszeget (előleget) fizetnek, akkor erre a tényre a számlában szövegesen is utalni kell "előleg" megjelöléssel. A gyakorlatban ezt "előlegszámlának" is nevezik.
Bár erre nincs előírás, az előleg teljesedésekor kiállított számlában is célszerű hivatkozni arra, hogy mely számla alapján történt az előleg beszámítása.
Nem helyes gyakorlat az előlegszámla stornózása és a számla teljes összegről történő egyidejű kiállítása.
Ha az adó fizetésére a megrendelő adóalany kötelezett
Az adó fizetésére a megrendelő adóalany kötelezett:
- a Közösségen belüli termékbeszerzés, a számla kiállítója szempontjából a Közösségen belüli termékértékesítés esetén,
- valamint a fordított adózás során.
A Közösségen belüli termékértékesítésre való hivatkozást a törvény két helyen is említi. Egyrészt a már hivatkozott adózási módra történő utalás kapcsán kerül szóba ("Közösségen belüli termékértékesítés"), másrészt a gazdasági eseményre történő utalások között is. Mivel a Közösségen belüli termékértékesítések esetében a vevő kötelezett az adó fizetésére, ezért ezt is szerepeltetni kell a számlán "az adó fizetésére a vevő kötelezett", illetőleg "the customer is liable to pay VAT" szöveggel.
A fordított adózást általában a Közösségen belüli és harmadik országokkal kapcsolatos szolgáltatásnyújtások esetében kell alkalmazni, amikor a teljesítés helyét a vevő telephelye dönti el. Ez a termékértékesítések közül a fel- és összeszerelés tárgyául szolgáló termékek, valamint az adóalany kereskedők közötti földgáz- és villamosenergia értékesítésnél fordul elő.
A számlán ilyenkor "az értékesítés a fordított adózási eljárás alá tartozik", illetőleg a "the supply is subject to the reverse charge procedure" szövegrészt lehet feltüntetni.
Egyéb törvényi előírások a számlákon szerepeltetendő adatokra
Egyéb törvényi előírások a számlákon szerepeltetendő adatokra
A számviteli törvény a közvetített szolgáltatások esetén előírja, hogy a közvetítés tényének a számlából egyértelműen megállapíthatónak kell lennie. Emiatt a közvetített szolgáltatást tartalmazó számlákon "közvetített szolgáltatást tartalmaz" szövegrészt kell feltüntetni. Mivel az alvállalkozói teljesítést közvetített szolgáltatásként lehet kezelni, ezért célszerű a számlán az "alvállalkozói teljesítést tartalmaz" szövegrész feltüntetése.
A jövedéki termékekről kiállított számlákra is külön előírások vonatkoznak:
- A jövedéki engedélyes kereskedőnek jövedéki engedélye számát minden esetben fel kell írnia.
- Ha jövedéki engedélyes kereskedő szintén jövedéki engedélyes kereskedőnek szállít, akkor a vevő jövedéki engedélye számát és annak működési engedélye számát is szerepeltetni kell a számlán.
- Ha jövedéki engedélyes kereskedő nem jövedéki engedélyes kereskedőnek vagy vendéglátóipari egységnek szállít, akkor csak a vevő működési igazolványának számát kell feltüntetni.
- Ha dohányterméket értékesít jövedéki kereskedő kiskereskedőnek vagy vendéglátó egységnek, akkor a számlán a dohányáru eladási árának is szerepelnie kell.
- A fűtőolaj mezőgazdasági őstermelőnek történő értékesítése esetén a vevő őstermelői igazolványának számát fel kell tüntetni.
- A nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység esetén - ha a vevő számlát vagy egyszerűsített számlát kér - a "továbbértékesítés esetén a jövedéki termék származásának igazolására nem alkalmas" szövegrésznek is szerepelnie kell a számlán.
A környezetvédelmi termékdíj mértékét és összegét tételenként, illetve összesen a számlában vagy a számla mellékletében kell feltüntetni.
Egyes számlán szerepeltetendő igazolásokat a személyi jövedelemadóról szóló törvény is előír:
- A felnőttképzésről szóló törvény szerinti felnőttképzési szerződés alapján az adóévben fizetett képzési díjról kiállított számlában fel kell tüntetni az igazolás kiadásának tényét.
- A "Sulinet" keretében történő értékesítésről kiállított számlára a számla kiállítójának rá kell vezetnie az igazolás kiadásának tényét.
- Minden egyéni vállalkozó által kiállított számlában szerepeltetni kell az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványának számát (vagy az ennek megfelelő más azonosítót, például ügyvédeknél az ügyvédi kamarai igazolvány számát).
A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltétele, hogy a szolgáltató szerepeltesse a tényleges üzemanyag felhasználás mértékét és összegét a gépi bérmunka igénybevételéről saját nevére szóló számlában.
Fontos kiegészítés
Valamennyi - a számlában szerepeltetendő - adatnak és szövegnek a számla számítógéppel vagy elektronikus úton történő előállítása esetén eredetiben kell rajta lennie. Nem fogadható el, ha a szöveget a számítógéppel előállított számlára utólag kézzel írják rá.
Kerekes Anikó
Menedzsment Fórum Forrás:
|
