Felélénkült a lakáspiac a főváros belkerületeiben és az egyetemi városokban.
A diákok jellemzően bérlőként jelennek meg.

Egységesülő koleszdíjak
Egy kollégiumi férőhely tavaly átlagosan 5450 forintjába került egy
hallgatónak havonta. Az Oktatási Minisztériumban készült tarifatervezet
szerint a jövőben valamennyi kollégiumnak a komfortfokozata alapján
meghatározott egységes díjat lehetne csak kirónia térítési díj gyanánt.
Ennek megfelelően egy-egy kollégiumi ágy ára havonta ennyi lehetne:
. I. kategória: 5- 10 ezer forint (minimum 3 ágyas szoba, 10 éven belül nem
felújított épület, közös vizesblokk a folyosón)
. II. kategória: 5- 12,5 ezer forint (legfeljebb 3 ágyas szoba, 10 éven
belül esetleg felújított épület, egyedi vagy közös használatú vizesblokk)
. III. kategória: 5- 15 ezer forint (legfeljebb 3 ágyas szoba, 10 éven belül
felújított épület, legfeljebb két szobánként egy vizesblokk)
. IV. kategória: 6- 18,7 ezer forint (legfeljebb 3 ágyas szoba, PPP
konstrukcióban felújított épület, legfeljebb két szobánként egy vizesblokk).

 

"Nem telt bele fél napba, és már volt egy érdeklődőm, másnapra pedig már
hárman megnézték a lakást" - meséli egy ismerősöm a biztató kezdetet, amely
kiadandó lakásának hirdetését követte. Tény, hogy a szóban forgó ingatlan a
szakemberek szerint is ideális: belvárosi, közel az egyetemekhez, egyszobás,
és bár egy tipikusan rozzant gangos házban van, de maga a lakás felújított,
bútorozott, összkomfortos, és az ára is reálisnak látszó. Augusztusban
legalábbis ezek a szempontok a szokottnál még nagyobb hangsúlyt kapnak,
lévén hogy az egyetemi ponthatárok közzététele után kisebb lakásvadászat
indul a fővárosban és a vidéki egyetemi városokban.

Ez legfeljebb szeptember közepéig tart - mondja a FigyelőNet kérdésére Valkó
Dávid, az Otthon Centrum elemzője -, de ebben a periódusban már júniustól
kezdődően valóban élénkülést tapasztalni minden évben. Vidéken kicsit később
indul és tovább tart a lakásvadászat, miután a kollégiumi férőhelyekről
megszületett a döntés. A keresletet nemcsak az egyetemisták gerjesztik -
teszi hozzá Fekete Richárd, a Budai Ingatlan Center bérbeadási
csoportvezetője - , hanem a kisgyermekes családok is, akik még mindenképpen
iskolakezdés előtt szeretnék letudni a költözködést.

Kevés a kolesz

A kérdés egyáltalán nem teoretikus, egy-egy vidéki város népességén és
ingatlanpiacán valóban érezhető nyomot hagy az ottani egyetemek, főiskolák
hallgatósága - vélekedik Soóki-Tóth Gábor, az Ecorys Kft. ügyvezető
igazgatója. 10-20 ezer diák könnyen meghatározó tényezővé válik mondjuk egy
150 ezer lakosú vidéki város lakáspiacán, akkor is, ha csak 10 hónapra keres
magának szálláshelyet. Egy részük persze kollégiumban rendezkedik be, de
mivel országszerte kevés a kapacitás, és egy férőhely már a legalacsonyabb
színvonalú diákszálláson is havonta 5-10 ezer forintba kerül, sokan inkább
preferálják a lakásbérlést egyedül vagy többedmagukkal.

Az egyetemek hallgatói információs központjai egyébként hathatós segítséget
tudnak nyújtani az albérlet-vadászat során, mindenki, igényeihez mérten,
akár több tucat cím listáját kaphatja meg. A Debreceni Egyetem
közvetítő-irodájába például augusztus elejétől naponta 15-30 diák érkezik,
és mint megtudtuk, a roham akár október elejéig is kitart, és egy második
hullám még januárban és februárban is érzékelhető, a keresztféléves képzések
indulása előtt.

A hallgatók közül a többség - információink szerint - inkább nem egyedül,
hanem kettesével, hármasával költözne szívesen, és egyértelműen prioritást
élvez a főbérlő nélküli lakás. Ehhez az évek során a kínálat is igazodott,
ma már a közvetítéssel foglalkozó irodák tapasztalatai szerint a kiadandó
lakások durván 70 százalékában nem lakik ott a főbérlő, legfeljebb akkor, ha
ő maga is diák és a költségek megosztása céljából társbérlőt keres maga
mellé.

Szobára mennek

A potenciális bérlőknek nem a négyzetméter számít, hanem a szobaszám. Ha
egyvalaki önállóan keres lakást, akkor egy garzonnál vagy legfeljebb másfél
szobás kislakásnál nem kell neki nagyobb, ha kettesével-hármasával
költöznek, akkor ennek megfelelően 2-3 szobás lakást preferálnak. Ezen
túlmenően a lényeg, hogy közel legyen a belvároshoz és az iskolájához,
tömegközlekedéssel könnyen elérhető legyen, ne lakjon ott a főbérlő,
lehetőség szerint legyen bútorozott, és az ára ne haladjon meg egy lélektani
határt. Ez utóbbi tényező persze függ a várostól és a városrésztől, és
évről-évre is változik, bár például tavalyhoz képest inkább stagnálás,
legfeljebb 5 százalékos drágulás volt megfigyelhető.

Mindenesetre Budapesten átlagosan 1000-1500 forintos négyzetméterenkénti -
rezsi nélküli - bérleti díjnál nem szívesen fizetnek többet a potenciális
bérlők, 2000 forintot pedig csak kivételes esetekben lehet elkérni,
legfeljebb nagyon jól felszerelt, jó helyen lévő vagy új lakások esetében. A
vidéki egyetemi városokban inkább szobaárakat adnak meg, jelenleg durván 15
ezer forintos átlagáron, szintén rezsiköltség nélkül. (Budapesten szobánként
ennél többet, 20-30 ezer forintot szoktak elkérni.) A kínálati árakban
egyébként pici rátartás akadhat a szakértők szerint, de korántsem akkora,
mint az eladásra szánt ingatlanok piacán. A leendő bérlők így 5-10
százalékos alkuban reménykedhetnek, ezt azért érdemes lehet megpróbálni.

Az új építést szinte sehol sem lehet arányosan érvényesíteni az árban, ezt
extra módon nem díjazzák a fiatal bérlők, bár a tapasztalatok szerint azért
az ő igényeik is finomodnak, és ma már nem lehet akármit rájuk sózni. A
kábeltévé és az internet például olyan előny, aminek örülnek, de sok
pluszforintot nem adnak ki rá, miután a felsőoktatási intézményekben
többé-kevésbé mindenki hozzáfér a számítógéphez (az egyetemek
infrastrukturális ellátottságát tekintve persze nagyok a különbségek
országszerte).

Hasonló trendek

Ezek az elvárások leginkább a főbb vidéki nagyvárosokban (Debrecenben,
Szegeden, Győrben, Pécsett) és egy-két kisebb főiskolai településen (például
Salgótarjánban, Kaposváron vagy Zalaegerszegen), illetve a főváros
belkerületeiben - így a VI., VII. és VIII. kerületekben - , esetleg Zuglóban
pörgetik fel a piacot. Ebben az időszakban egyébként Budán is megmozdul
valami, bár a Duna jobb partján kicsit mások a preferenciák, és a keresletet
nem is csak a diákok lendítik fel.

A XI. kerületben még nagyjából a pesti belvároshoz hasonló a lakáskínálat (a
házak jellegét, korát és állagát tekintve), és több egyetem közelsége miatt
ez a környék legalább olyan népszerű a hallgatók körében, mint a pesti
belváros, de a II., III. és XII. kerületben már inkább az új vagy frissen
felújított lakásokat keresik, főként a kisgyermekes családok. A város
zöldövezeteiben, illetve a budai agglomerációban pedig már nemcsak az
egyébként városszerte sláger másfél szobás lakások a keresettek, hanem a
legalább három hálószobás, garázsos, kertes családi házak is, amelyekbe
jellemzően külföldi családok költöznek, hogy gyerekeik könnyen eljuthassanak
a közeli (például a nagykovácsi) nemzetközi iskolákba.

Kevesen vásárolnak

A bérleti díjak és a folyamatosan csökkenő hitelkamatokkal kalkulált havi
törlesztések egyébként egyre jobban közelítenek egymáshoz, így elvileg a
lakásvásárlás is logikus lépés lehetne a diákok részéről. Egy durván 40
négyzetméteres pesti lakás havi 50 ezer forintos bérleti díja elegendő lenne
akár egy 8 millió forintos hitel törlesztésére is, igaz, hogy az albérletet
legfeljebb 4- 5 évig, a hitel terheit viszont akár 20 évig is fizetni kell.
Ha a mérleg egyik serpenyőjében tehát a hosszú távú elkötelezettség fekszik,
akkor a szakértők szerint a másikban azt is számításba kell venni, hogy egy
hitelből megvásárolt korszerű lakás havi rezsiköltsége jóval alacsonyabb
lehet. Ráadásul az egyetemi tanulmányok végeztével el is lehet adni az
ingatlant - jelzáloggal terhelten is - , ám a tapasztalatok szerint ezt a
macerát nem sokan vállalják be.

A szakértők szerint ugyanakkor nem is az efféle racionális tényezők
motiválják ilyen-olyan irányba a diákokat. Valkó Dávid például úgy véli, az
egyetemet kezdő fiatalok 18-20 évesen még nem szívesen kötik le magukat
hosszú távra, ezt a korosztályt egyszerűen még nem foglalkoztatja a dolog. A
szülők részéről már inkább érezhető egy ilyen tendencia - teszi hozzá
Soóki-Tóth Gábor, aki konkrét példaként a főváros IX. kerületében megépült
új garzonokat említi. A Ferencváros e tekintetben népszerű a gyermeküket
Budapesten taníttató vidéki családok körében, de kifejezetten garzonházak
felhúzásával néhány vidéki városban is próbálják a vételi kedvet élénkíteni.


 
Forrás: FigyelőNet, Fekete Emese
Elérhető: http://www.fn.hu/index.php?id=6&cid=104145